[Evangelium] 2010-08-18

[Evangelium minden nap]

   2010. augusztus 18. - Szerda

   Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek
   országa olyan, mint amikor  egy gazda kora  reggel kiment, hogy  szőlőjébe
   munkásokat fogadjon. Miután napi  egy dénárban megegyezett a  munkásokkal,
   elküldte őket a szőlőjébe.  A harmadik óra körül  megint kiment, s  látta,
   hogy mások  is ácsorognak  ott  tétlenül a  piactéren. Ezt  mondta  nekik:
   Menjetek ti is a  szőlőmbe, és ami  jár, megadom majd  nektek. Azok el  is
   mentek. Majd a  hatodik és  a kilencedik  órában újra  kiment és  ugyanígy
   cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat
   talált. Megkérdezte tőlük: Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?  Azok
   ezt válaszolták:  Mert senki  sem  fogadott fel  minket. Erre  azt  mondta
   nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe!

   Amikor beesteledett, a  szőlősgazda így  szólt intézőjéhez:  Hívd össze  a
   munkásokat, és add ki a bérüket,  az utolsókon kezdve az elsőkig!  Először
   azok jöttek  tehát, akik  a  tizenegyedik óra  körül kezdtek,  és  egy-egy
   dénárt kaptak.  Amikor az  elsők  jöttek, azt  hitték, hogy  nekik  többet
   fognak adni,  de  ők  is  csak egy-egy  dénárt  kaptak.  Amikor  átvették,
   zúgolódni kezdtek a gazda ellen: Ezek az utolsók csak egy órát  dolgoztak,
   és ugyanúgy  bántál  velük,  mint  velünk, akik  a  nap  terhét  és  hevét
   viseltük! Ő  azonban  ezt  felelte  az  egyiküknek:  Barátom,  nem  vagyok
   igazságtalan veled. Nemde  egy dénárban  egyeztél meg velem?  Ami a  tied,
   fogd és menj! Én  ennek az utolsónak is  annyit szánok, mint neked.  Talán
   azzal, ami az  enyém, nem  tehetem azt,  amit akarok?  Vagy rossz  szemmel
   nézed, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők, és az  elsőkből
   utolsók!
   Mt 20,1-16a

   Elmélkedés:

   Emberi  szemmel  nézve  a  gazda   igazságtalanságot  követ  el  abból   a
   szempontból, hogy  az  egész  nap dolgozóknak  ugyanannyi  bért  ad,  mint
   azoknak, akik csak  egyetlen órát dolgoztak.  Abból a szempontból  viszont
   nem történt  igazságtalanság,  hogy  az  abban  az  időben  szokásos  napi
   munkabért,  az  egy  dénárt,  pontosan  megkapták  azok,  akik  egész  nap
   fáradtak. A többiek  elvégzett munkájukhoz képest  valóban többet  kaptak,
   mint amennyi járt volna nekik, de ez a gazda nagylelkűségének köszönhető.
   A történet azt példázza,  hogy Isten minden  embernek ugyanazt a  jutalmat
   szeretné adni a  földi élet után,  és ez az  üdvösség. Az üdvösség  minden
   ember számára Isten nagylelkűségének  ajándéka, amelyért azonban  legalább
   egy keveset dolgozni kell.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Ima Máriához
   Tebenned örvend, malaszttal teljes, minden teremtmény: az angyali rendek s
   az összes emberi  nem. Te megszentelt  hajlék, lelki édenkert  s a  szüzek
   dicsérete, kitől megtestesült az Isten, s gyermek lett, bár öröktől  fogva
   Isten volt; mert a  te méhedet égi trónná  alkotta, s bensődet a  mennynél
   ékesebbé tette.  Tebenned örvend,  malaszttal teljes,  minden  teremtmény.
   Dicsőség néked!