[Evangelium] 2009-11-15

[Evangelium minden nap]

   2009. november 15. - Évközi 33. vasárnap

   Abban az  időben  Jézus ezt  mondta  tanítványainak: Azokban  a  napokban,
   amikor a  gyötrelmek  véget  érnek,  a nap  elsötétedik,  a  hold  nem  ad
   világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó
   erők megrendülnek.
   Akkor  majd  meglátjátok  az  Emberfiát,  amint  eljön  a  felhőkön,  nagy
   hatalommal   és   dicsőséggel.   Szétküldi   angyalait,   és   összegyűjti
   választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig.
   Vegyetek példát a fügefáról:  Amikor már zöldellni  kezd és levelet  hajt,
   tudjátok, hogy közel  van a nyár.  Így ti is,  amikor látjátok, hogy  ezek
   mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van már, az ajtó előtt.
   Bizony mondom nektek,  nem múlik  el ez a  nemzedék, míg  mindezek be  nem
   következnek. Ég és föld elmúlnak,  de az én igéim  soha el nem múlnak.  Ám
   azt a napot  vagy órát senki  sem tudja, sem  az ég angyalai,  sem a  Fiú,
   hanem egyedül az Atya.
   Mk 13,24-32

   Elmélkedés:

   Ha eljő a világvége
   "Évszázadokkal ezelőtt megjövendölték.  A tudomány igazolta.  A biblia  is
   megírta. Mi mégsem hittük  el. De most eljött  a világvége." E  rémisztően
   ható mondatokat  egy amerikai  katasztrófafilm ajánlójából  idézem.  Talán
   nincs is olyan esztendő, amikor  ne készülne a filmgyárakban legalább  egy
   olyan alkotás, amely a világ végét mutatja be. Egyszer a föld mélyéről tör
   elő,  máskor  a  világűrből  érkezik  a  fenyegető  veszély,  amely  olyan
   folyamatokat  indít  el,  amelyek   bolygónk  pusztulásához  vezetnek.   A
   katasztrófafilmekben gyakran megjelenik valamiféle bibliai vonatkozás  is,
   hiszen a  szentírásban valóban  találhatók olyan  kijelentések, amelyek  a
   világ végéről,  a  nagy  ítéletről,  illetve  Jézus  újbóli  eljöveteléről
   szólnak.

   A mai vasárnap evangéliuma is  a végső időkben bekövetkező rendkívüli  égi
   jelenségekről szól:  "a nap  elsötétedik, a  hold nem  ad világosságot,  a
   csillagok  lehullanak  az   égről,  és  a   mindenséget  összetartó   erők
   megrendülnek" (Mk 13,24-25). A  különleges jeleket követően megjelenik  az
   Emberfia, Jézus  Krisztus, aki  elküldi  angyalait, hogy  összegyűjtsék  a
   választottakat. Bár az ilyen témájú filmek csak a képzelet szüleményei,  a
   szentírás tanítását jó lesz komolyan vennünk. Mit gondoljunk tehát a világ
   végéről? Mit tudhatunk arról, hogy mikor és hogyan fog bekövetkezni?  Mire
   számíthatunk mi, emberek, ha eljő a világvége?

   Mindannyian könnyen beláthatjuk,  hogy ha valaminek  van időbeli  kezdete,
   akkor annak valamikor lesz vége is. Egyedül Isten örökkévaló, akinek nincs
   kezdete és vége.  Isten létezése  nem köthető  az időhöz,  de rajta  kívül
   minden létező az időben létezik. Az embernek az élete elkezdődik és be  is
   fejeződik. Az  Isten által  teremtett világnak  szintén volt  kezdete,  és
   minden bizonnyal lesz egyszer vége is.

   Tudjuk, hogy a  világ vége  egyszer biztosan  bekövetkezik, arról  azonban
   nincs biztos tudásunk,  hogy ez  mikor fog  megtörténni. Semmilyen  alapja
   nincs azoknak  az elképzeléseknek,  tudományosnak tűnő  elméleteknek  vagy
   éppen vallási  indítékú híreszteléseknek,  amelyek szinte  napra  pontosan
   előre megmondják,  hogy  mikor lesz  vége  a világnak.  E  tárgyban  Jézus
   kijelentése a döntő: "Legyetek éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem
   az órát" (Mt  25,13). A mai  evangélium záró mondata  szintén azt  erősíti
   meg, hogy a végső idők egyszer eljönnek, de Istenen kívül senki sem ismeri
   annak idejét: "Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak.  Ám
   azt a napot  vagy órát senki  sem tudja, sem  az ég angyalai,  sem a  Fiú,
   hanem egyedül az Atya" (Mk 13,31-32).

   Nekünk embereknek tehát nem az a feladatunk, hogy az időpontokat kutassuk,
   hanem az a fontos, hogy felkészülten találjon minket az Úr eljövetele.  Az
   ember  magatartása  különböző  lehet  a  világvége  hallatán  vagy   annak
   bekövetkeztekor. A nem hívőket  a rendkívüli égi  jelenségek láttára és  a
   rájuk váró ítélet miatt  rettegés és félelem fogja  eltölteni, de a  hívők
   úgy várhatják ezt a napot, mint szabadulásuk és üdvösségük napját.

   A  végső  időkben  várható  események  minden  korban  foglalkoztatták  az
   embereket. De hogy mi  lesz a világ és  az ember sorsa, azt  meggyőződésem
   szerint csak akkor  érthetjük meg, ha  nem csupán a  jövő felé  tekintünk,
   hanem a múlttal,  azaz a világ  keletkezésével és az  ember eredetével  is
   tisztában vagyunk. A bibliai teremtés elbeszélés többek között azt tanítja
   számunkra, hogy a világ és benne  az ember a teremtés pillanatától  kezdve
   Isten felé halad,  és Istenben  fogja elnyerni  beteljesedését. Az  utolsó
   idők tehát  nem véget  jelentenek, hanem  sokkal inkább  beteljesedést,  a
   végső cél elérését. Mert az egész világnak és minden ember életének  célja
   és értelme  a  Teremtő  Isten.  Ne félelemmel,  hanem  azzal  a  reménnyel
   gondoljunk a végső időkre, hogy Istenhez fogunk megérkezni!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenünk, Te  vagy az  ura az  időnek és  az örökkévalóságnak.  Add,  hogy
   megértsük: életünk Fiad, Jézus Krisztus  által teljes értelmet nyer.  Add,
   hogy felismerjük: ég és föld elmúlnak, de a Te Igazságod örökkévaló.  Add,
   hogy rádöbbenjünk:  bármit gyűjtünk,  múlandó csupán,  de a  szeretet  nem
   múlik el soha. Add,  Urunk, hogy a ránk  bízott idővel jól  gazdálkodjunk.
   Add, hogy tudjuk  csendben figyelni  a jeleket, melyeket  minden nap  adsz
   nekünk. Add, hogy a te szeretetednek semmit elébe ne tegyünk!