[Evangelium] 2009-10-22

[Evangelium minden nap]

   2009. október 22. - Csütörtök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy  tüzet
   gyújtsak  a  földön.  Mi  mást   akarnék,  mint  hogy  lángra   lobbanjon!
   Keresztséggel   kell   megkereszteltetnem.   Mennyire   várom,   hogy   ez
   beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a  földre?
   Mondom nektek,  nem azt,  hanem szakadást.  Ezentúl, ha  öten lesznek  egy
   házban, megoszlanak  egymás  között: három  kettő  ellen, és  kettő  három
   ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány
   az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."
   Lk 12,49-53

   Elmélkedés:

   Már  az  ószövetségi  időkben  amellett,  hogy  félelmetes  pusztító  erőt
   tulajdonítottak a tűnek,  ismerték tisztító hatását  is. Ugyanakkor  Isten
   jelenlétének a  jele  is volt,  gondoljunk  csak például  arra  jelenetre,
   amikor Mózesnek lángoló, de el  nem égő csipkebokorban jelenik meg  Isten.
   Mindezeket jó tudnunk, amikor Jézusnak a következő kijelentését olvassuk a
   mai evangéliumban: "Azért  jöttem, hogy  tüzet gyújtsak  a földön".  Jézus
   tehát  nem  mindent  elpusztítani  szándékozik  a  tűzzel,  hanem   inkább
   megtisztítani, s  ezáltal  felkészíteni  az  embereket  az  Istennel  való
   találkozásra. Az  emberek  és  a  családtagok  közti  szakadás  sem  Jézus
   szándéka, hanem  következménye az  ő jövetelének,  hiszen egyesek  engedik
   megtisztítani magukat  a bűnbocsánat  tüzében,  míg mások  elutasítják  az
   Istennel való találkozás ezen feltételét.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Semmit sem  akarok  magamnak megtartani,  hanem  inkább magam  s  mindenem
   szeretném önként és szíves-örömest neked adni.
   Uram, Istenem, Teremtőm  és Megváltóm,  akkora vonzódással,  tisztelettel,
   dicsérettel és tisztességgel, akkora  hálával, odaadással és  szeretettel,
   akkora hittel,  reménnyel,  tisztasággal  szeretnélek  ma  magamhoz  venni
   téged,  amekkorával  méhébe  fogadott  és  óhajtott  szentséges  anyád,  a
   dicsőséges Szűz Mária, amikor alázatosan és áhítattal felelt az angyalnak,
   aki a  megtestesülés örömhírét  jelentette neki:  íme, az  Úrnak  szolgáló
   leánya, legyen nekem a te igéd szerint.
   Kempis Tamás