[Evangelium] 2009-10-03

[Evangelium minden nap]

   2009. október 3. - Szombat

   A hetvenkét  tanítvány, akiket  Jézus az  evangélium hirdetésére  küldött,
   nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták  Jézusnak -, a te nevedre még  a
   gonosz lelkek  is engedelmeskedtek  nekünk." Ő  így válaszolt:  "Láttam  a
   sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy
   kígyókon  és  skorpiókon  járjatok,  hogy  minden  ellenséges  erőn   úrrá
   legyetek: Semmi sem fog ártani  nektek. Mindazonáltal ne annak  örüljetek,
   hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy
   nevetek föl van írva a mennyben."
   Abban az órában  Jézus felujjongott  a Szentlélekben,  és így  imádkozott:
   "Magasztallak téged, Atyám,  ég és  föld Ura, mivel  elrejtetted ezeket  a
   bölcsek és az  okosak elől,  és feltártad  az egyszerűeknek,  így van  ez,
   Atyám, mert így tetszett neked. Az  Atya mindent átadott nekem. Senki  más
   nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és  az Atyát sem ismeri más, csak a  Fiú,
   és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni." Jézus azután tanítványaihoz
   fordult, és így  szólt: "Boldog az  a szem, amely  látja, amit ti  láttok.
   Mondom nektek: Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok,
   de nem látta; szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta."
   Lk 10,17-24

   Elmélkedés:

   Az evangéliumokban  szó  van arról,  hogy  Jézus missziós  útra  küldi  12
   apostolát. Ezen missziós küldetés mellett Lukács evangélista beszámol  egy
   másik alkalomról  is, amikor  72 tanítványát  küldi el  a mi  Urunk,  hogy
   tanítsanak és  gyógyítsanak. E  második útról  visszatérvén a  tanítványok
   beszámolnak  mesterüknek   élményeikről,   amiről  a   mai   evangéliumban
   olvashattunk. Az  első küldésnél  a 12-es  szám azt  jelezte, hogy  Izrael
   népéhez szól a küldetés, a másodiknál a 72-es szám pedig arra utal, hogy a
   jézusi  örömhír  a  pogány  népekhez   is  szól,  hozzájuk  is  eljut.   A
   küldetésüket hűségesen  teljesítő  tanítványokra  váró  jutalomról  szólva
   Jézus figyelmezteti őket, hogy annak örüljenek, hogy nevük fel van írva  a
   mennyben. Nem az a nagy cselekedet  tehát, amit az ember tesz, hanem  amit
   Isten tesz az emberrel, tudniillik, hogy az üdvösségre vezet minket.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, te ismersz engem. Fogadj el hát olyannak, amilyen vagyok, és  mutasd
   meg, amilyennek látni akarsz!