[Evangelium] 2009-09-24

[Evangelium minden nap]

   2009. szeptember 24. - Csütörtök, Szent Gellért püspök és vértanú

   Abban az időben Jézus ezt  mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól,  akik
   megölik a testet, de a lelket  nem tudják megölni. Inkább attól  féljetek,
   aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két
   verebet adnak?  És mégsem  hull  a földre  egy  se közülük  Atyátok  tudta
   nélkül! Nektek pedig  minden szál  hajatokat számon  tartják! Ne  féljetek
   hát: sokkal  többet értek  ti a  verebeknél! Ha  valaki megvall  engem  az
   emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha
   valaki megtagad engem az emberek előtt,  én is megtagadom őt Atyám  előtt,
   aki a mennyekben van.
   Mt 10,28-33

   Elmélkedés:

   Jézus azt  kérte meghívott  apostolaitól, hogy  családjukat és  otthonukat
   elhagyva  egész  életüket   neki,  illetve   az  evangélium   hirdetésének
   szenteljék, amivel  ő  bízta  meg  őket. Ez  az  elhagyás  és  Krisztushoz
   csatlakozás  elengedhetetlen  feltétele  annak,  hogy  az  Isten   Országa
   növekedjen a világban,  többek között az  igehirdetés révén. Az  apostolok
   utódai, a  püspökök  szintén  elfogadják a  meghívást  és  életüket  Isten
   népének  szolgálatára   ajánlják  fel.   Eddig  akár   megtisztelőnek   is
   tekinthetjük a meghívást,  de az később  komolyabbra is fordulhat,  hiszen
   Isten  egyesektől   azt  is   kérheti,  hogy   hűségüket  a   vértanúságig
   bizonyítsák. Ezt kérte  a ma  ünnepelt Gellért püspöktől  is, aki  hazáját
   elhagyva  a  magyarok  földjére  jött,  hogy  népünk  körében  hirdesse  a
   krisztusi  örömhírt,  s  vértanúságával   is  segítse  az  elhintett   mag
   növekedését.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szeretett Jézusom! Árassz el áldásoddal. Nyílj meg számomra, és engedj  be
   édességed tárházába. Szívem-lelkem  utánad eped.  Kérlek, csak  te légy  a
   gazdám! Tied vagyok, te pedig enyém vagy. Add, hogy lelkem új  lendülettel
   növekedjék élő szeretetedben; kegyelmedből legyek virágod, mint a  völgyek
   lilioma a folyóvizek partjain.
   Nagy Szent Gertrúd