[Evangelium] 2009-09-11

[Evangelium minden nap]

   2009. szeptember 11. - Péntek

   Jézus a  hegyi  beszédben  ezeket a  hasonlatokat  mondta  tanítványainak:
   "Vajon vezethet-e  vak  világtalant? Nem  esnek-e  bele mind  a  ketten  a
   gödörbe? Nem nagyobb  a tanítvány  mesterénél: Akkor  tökéletes az  ember,
   amikor már olyan, mint  a mestere. Miért látod  meg a szálkát  embertársad
   szemében, amikor  a magad  szemében a  gerendát sem  veszed észre?  Hogyan
   mondhatod embertársadnak:  Barátom, hadd  vegyem ki  szemedből a  szálkát,
   holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki  előbb
   a magad szeméből a gerendát, s  aztán törődj azzal, hogy kivedd a  szálkát
   embertársad szeméből."
   Lk 6,39-42

   Elmélkedés:

   Mások hibáinak gyors felfedezése nem okoz számunkra nehézséget, s  azonnal
   készen állunk  arra  is, hogy  jó  tanácsokkal szolgáljunk  az  illetőnek,
   miként kellene  megváltoztatnia magatartását.  A magunk  bűneivel  viszont
   éppen az ellenkezően állunk. Nem szívesen vesszük észre, s ha nagy nehezen
   be is  látjuk, komoly  akadályokba  ütközik, hogy  változtassunk.  Sokszor
   előfordul, hogy  tökéletesnek és  hibátlannak gondoljuk  magunkat,  akinek
   nincs szükségünk  megtérésre.  Jézus  a tökéletességnek  egy  egészen  más
   útjáról beszél  a  mai  evangéliumban. Ez  az  út  hibáink  felismerésével
   kezdődik, a  azzal  folytatódik,  hogy  a  változtatást  magunkon  akarjuk
   kezdeni.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Mária, Jézus anyja,
   légy mindnyájunknak édesanyja,
   hogy mi is tisztaszívűek legyünk,
   miként te voltál,
   hogy szeressük Jézust, ahogyan te szeretted őt,
   hogy a legszegényebbek
   szolgálatára legyünk,
   ahogy te tetted,
   hiszen mindannyian
   Isten szegényei vagyunk!
   Boldog Kalkuttai Teréz