[Evangelium] 2009-08-15

[Evangelium minden nap]

   2009. augusztus 15. - Szombat, Szűz Mária mennybevétele
   (Nagyboldogasszony)

   Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik  városába
   sietett. Belépett  Zakariás  házába,  és  köszöntötte  Erzsébetet.  Amikor
   Erzsébet meghallotta Mária köszöntését,  szíve alatt megmozdult a  magzat,
   és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott
   vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De  hogyan
   lehet az, hogy Uramnak anyja látogat  el hozzám? Mert íme, amikor  fülembe
   csendült köszöntésed  szava, örvendezve  felujjongott méhemben  a  magzat!
   Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"
   Mária megszólalt:
   "Magasztalja lelkem az Urat,
   és szívem ujjong megváltó Istenemben!
   Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
   lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
   Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
   Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
   Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
   széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
   Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
   és felmagasztalta az alázatosakat.
   Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
   de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
   Felkarolta gyermekét, Izraelt,
   megemlékezve irgalmasságáról,
   amint atyáinknak megígérte:
   Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
   Mária ott  maradt  még  körülbelül három  hónapig,  azután  visszatért  az
   otthonába.
   Lk 1,39-56

   Elmélkedés:

   A remény asszonyára tekintve
   Néhány esztendővel ezelőtt egy család kísérőjeként volt szerencsém eljutni
   a világ egyik legnagyobb Mária-kegyhelyére a Franciaországi Lourdes-ba. Az
   ott töltött  napok során  többször volt  lehetőségem arra,  hogy  egymagam
   imádkozzam  végig  a  rózsafűzért,  mégpedig  nem  is  csak  egyet,  hanem
   egyfolytában mind a négyet. A  Rózsafüzér Királynéja bazilikában az  egyes
   titkokat megjelenítő  oltárok  előtt végighaladva  először  az  örvendetes
   titkokat, majd a világosság titkait imádkoztam, amelyeket éppen egy  évvel
   korábban vezetett  be  II.  János  Pál pápa.  Ezután  a  fájdalmas  olvasó
   következett, majd  végül a  dicsőséges szentolvasó  titkai, amelyek  Mária
   mennybevételével és mennyei megkoronázásával  záródnak. Az imádság  végére
   érve megértettem, hogy így, az ő mennybe jutásával kerek a Szűzanya élete.
   Az ő mennyei megdicsőülése csak akkor érthető meg igazán, ha egész  életét
   szemléljük. Ha  átelmélkedjük életének  eseményeit (például  a  rózsafüzér
   imádkozásával), akkor  egyáltalán  nem  tűnik  furcsának  számunkra,  hogy
   felvétetett a  mennyországba.  Mária  egész  élete  ugyanis  oly  szorosan
   kapcsolódott fiának, Jézusnak az életéhez, hogy lehetetlen volna, hogy ezt
   a szeretetkapcsolatot a halál vagy bármi más megszakítsa.

   A mai napon Jézus édesanyjának, Szűz Máriának a mennybevitelét ünnepeljük.
   Az erről szóló katolikus hittétel, amelyet XII. Piusz pápa 1950.  november
   1-én ünnepélyesen kihirdetett,  így szól: "A  szeplőtelen, mindenkor  szűz
   Istenanya Mária, földi  életpályája befejezése  után testestől,  lelkestől
   felvétetett a  mennyország  dicsőségébe".  Fontos  megkülönböztetés,  hogy
   Mária nem a maga emberi erejével  jutott el a mennybe, hanem a  mindenható
   Isten dicsőítette őt meg  azzal, hogy felvette őt  a menny dicsőségébe.  A
   hittétellel kapcsolatban  azt  is  fontos még  megjegyeznünk,  hogy  ez  a
   megfogalmazás: "földi életpályája befejezése után", nem kívánja  eldönteni
   vagy lezárni  azt  a  kérdést,  hogy  vajon  miként  fejeződött  be  Jézus
   édesanyjának földi  élete. Az  elmúlt évszázadok  során mindvégig  nyitott
   kérdés  volt,  hogy  Mária  meghalt-e,   mint  minden  ember,  a   halálba
   szenderült-e, vagy csodás módon távozott emberi világunkból. A  hitigazság
   harmadik fontos eleme pedig arról  szól, hogy a mennyei megdicsőülés  mind
   Mária lelkére, mind az ő testére vonatkozik.

   Szűz  Mária  mennybevételének  ünnepe  az  ég  felé  emeli  tekintetünket,
   mégpedig nem csak jelképesen, hanem valóságosan is. Az elmúlt napokban  és
   hónapokban számos dolog kényszerített minket arra, hogy a földre szegezzük
   tekintetünket. Magunk  előtt látjuk  azokat  az embertársainkat,  akik  az
   elmúlt  időszakban  veszítették  el   állásukat  és  hiába  próbálnak   új
   munkahelyet  keresni.   Szinte   teljesen  elveszítették   reményüket   és
   elkeseredettek,  mert  tudják   biztosítani  családjuk  megélhetését.   És
   mindannyian megdöbbenünk a  napvilágra kerülő súlyos  igazságtalanságokon:
   miközben családok  ezrei  szegényednek el  és  egyre nehezebb  számukra  a
   megélhetés, egyesek  százmilliókkal  tömik  zsebüket.  És  igazságtalannak
   tartjuk azt  is, hogy  a gazdasági  világválságra hivatkozva  a  bankokban
   eltűnik a kisemberek  kevéske megtakarítása, miközben  ugyanezek a  bankok
   milliárdos állami segélyeket  kapnak. És igazságtalannak  tartjuk azt  is,
   hogy az évtizedekkel korábban napjainkra  ígért szebb jövő még mindig  nem
   érkezett el. A szólás szerint három a magyar igazság. Most már inkább  azt
   mondhatjuk, hogy három a magyar  igazságtalanság, de inkább több is,  mint
   három.

   Egyszóval  a  mindennapi   gondok  és   küzdelmek,  az   igazságtalanságok
   megtapasztalása arra késztet minket, hogy elkeseredetten, lehajtott fejjel
   nézzük a  földet.  A  mai  Mária-ünnep  azonban  reményre  ad  okot.  2000
   esztendővel  ezelőtt   a  názáreti   leánynak  is   lett  volna   oka   az
   elkeseredésre, de  ő szilárdan  hitt annak  beteljesedésében, amit  az  Úr
   mondott neki. És  ez a  hit reményt adott  neki és  erőt nyújtott  számára
   ahhoz, hogy Istentől kapott hivatását teljesíteni tudja.

   Figyeljünk csak oda  Isten üzenetére, ígéretére!  Nagyszerű dolgokat  tett
   Isten,  lesöpörte  trónjukról   a  hatalmasokat,   és  felmagasztalta   az
   alázatosakat.  Az  éhezőket  elhalmozta  minden  jóval,  de  a  gazdagokat
   elküldte üres  kézzel.  A  megdicsőült Szűzanyára,  a  remény  asszonyának
   életére tekintve  szilárdan  hiszem,  hogy  ez az  isteni  ígéret  be  fog
   teljesedni a  mi  életünkben, ahogy  beteljesedett  Mária életében  is.  A
   nehézségek ellenére is vagy talán éppen a nehézségek miatt emeljük  bátran
   tekintetünket az ég felé!  Isten jósága fel  fog karolni minket.  Éltessen
   bennünket ennek reménye!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó,  Mária,  irgalmasság  Anyja,  tekints  mindannyiunkra,  hogy   Krisztus
   keresztje erejét ne veszítse, hogy az  ember le ne tévedjen a jó  útjáról,
   el ne veszítse  bűntudatát, gyarapodjék  reménye Istenben,  aki gazdag  az
   irgalomban, szabadon tegye jó  cselekedeteit, melyeket Ő előre  elrendelt,
   és így egész életével Isten dicsőségének dicsérete legyen.
   II. János Pál pápa