[Evangelium] 2009-07-28

[Evangelium minden nap]

   2009. július 28. - Kedd

   Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot
   és hazatért. Otthon azt kérték  tőle tanítványai: "Magyarázd meg nekünk  a
   szántóföldről  és  a  konkolyról   szóló  példabeszédet!"  Kérésükre   így
   magyarázta meg: "Aki a jó  magot veti, az az  Emberfia. A szántóföld ez  a
   világ. A jó mag az  Isten országának a fiai,  a konkoly pedig a  gonoszság
   fiai. Az ellenség, aki elvetette a  konkolyt, az ördög. Az aratás a  világ
   vége, az  aratók  pedig  az  angyalok.  Ahogyan  aratáskor  összeszedik  a
   konkolyt és  elégetik, úgy  lesz a  világ végén  is. Az  Emberfia  elküldi
   angyalait,  azok  összeszednek  országából   minden  botrányt  és   minden
   gonosztevőt, és tüzes  kemencébe vetik. Ott  majd sírás és  fogcsikorgatás
   lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek
   füle van, hallja meg!"
   Mt 13,36-43

   Elmélkedés:

   A jó magról és  a konkolyról, azaz a  gyomnövényről szóló példabeszédet  a
   tanítványok kérésére Jézus részletesen megmagyarázza. A példabeszédből úgy
   tűnik, hogy a történetnek nem az a tétje, hogy egyesek hallják, míg  mások
   nem hallják az  isteni tanítást,  hiszen mindenkihez eljut  az igazság  jó
   magja. A kérdés az, hogy ki érti meg, ki szívleli meg, ki alakítja  életet
   ezek szerint. Az Istentől jövő tanításnak meg kell változtatnia életünket,
   de ez  nem külső  kényszerítő erőként  nehezedik ránk,  hanem nekünk  kell
   saját  értelmünkkel  belátnunk,  szívünkkel  felfognunk,  hogy  mindez   a
   javunkat szolgálja. Ha  ezt belsőleg,  lelkileg elfogadjuk,  akkor azt  is
   megértjük és meg tapasztaljuk,  hogy miért nem  képes semmilyen külső  erő
   elszakítani minket Isten szeretetétől.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Atyánk, Fiadat, Jézust elküldted közénk, hogy örömhírt hozzon mindenkinek.
   Az  ő  számára  senki   sem  idegen.  Betegségeinkből,   gyöngeségeinkből,
   bűneinkből ma  is kiálthatunk  hozzá:  Jézus, Mester,  könyörülj  rajtunk!
   Kérünk, erősítsd bennünk a hitet, hogy gyógyulást lelkünknek egyedül  tőle
   nyerhetünk. Kérünk,  ne engedd,  hogy  szívünk megkeményedjék.  Add,  hogy
   készek legyünk mindig őszinte köszönetet  mondani Neki, aki nem taszít  el
   magától soha senkit, s aki  azért jött közénk, hogy mindannyiunknak  élete
   legyen.