[Evangelium] 2009-06-27

[Evangelium minden nap]

   2009. június 27. - Szombat, Szent László király

   Abban az  időben:  Amikor a  farizeusok  meghallották, hogy  Jézus  hogyan
   hallgattatta  el  a  szadduceusokat,   köréje  gyűltek  és  egyikük,   egy
   törvénytudó alattomos  szándékkal  a  következő kérdést  tette  fel  neki:
   "Mester, melyik  a legfőbb  parancs a  törvényben?" Jézus  így  válaszolt:
   "Szeresd az Urat,  a te  Istenedet teljes szíveddel,  teljes lelkeddel  és
   egész értelmeddel. Ez az  első és legfőbb  parancsolat. A második  hasonló
   ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik
   az egész törvény és a próféták."
   Mt 22,34-40

   Elmélkedés:

   Bár Jézus egészen  magas szintre  emeli a  felebaráti szeretetet  azáltal,
   hogy összekapcsolja azt  az Isten iránti  szeretettel, mégis, sokszor  úgy
   tűnik számunkra,  hogy  valamiféle  vetélkedés  van  e  kétfajta  szeretet
   között. Az Istenszeretet első helyre kerül, hiszen nélküle embertársainkat
   sem volnánk képesek  helyesen szeretni. Bár  életünk bizonyos  döntéseiben
   szinte e kettő közül kell választanunk, valójában a szeretet e két  típusa
   nem áll szemben egymással.  Az evangélium szerint  Jézus ugyan azt  mondja
   más helyen,  hogy  őt jobban  kell  szeretni mindenkinél,  szüleinknél  és
   családtagjainknál is,  de  ez  nem  jelenti  azt,  hogy  ennek  valósítása
   érdekében fel kellene  adnunk az  emberek felé  irányuló szeretetünket.  E
   hamis  szembeállításból  az  fakadhat,  hogy  az  Isten  iránti   szeretet
   gyakorlati   cselekedeteit   éppen   embertársaink   iránti    feladataink
   teljesítésére hivatkozva mulasztjuk el.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenünk, Te előbb szerettél minket, mielőtt mi gondolhattunk volna Rád. A
   szeretet hatalma minden más erőnél nagyobb ezen a világon. Add, hogy  úrrá
   tudjunk  lenni   minden  ellenségeskedésen,   minden  gyűlöleten,   minden
   embertelenségen. Add, hogy megérthessük:  csak úgy tudunk igazán  szeretni
   Téged, ha  készek  vagyunk  megérteni,  befogadni,  elfogadni  társainkat.
   Kérünk, segíts, hogy az embereket  úgy tudjuk szeretni, ahogyan  magunknak
   kívánjuk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket.