[Evangelium] 2009-06-23

[Evangelium minden nap]

   2009. június 23. - Kedd

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent
   dolgokat a kutyáknak, és ne  szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé,  hogy
   lábukkal el ne tapossák azokat,  és megfordulva, szét ne tépjenek  titeket
   is. Mindazt,  amit akartok,  hogy  megtegyenek nektek  az emberek,  ti  is
   tegyétek meg nekik! Ez  ugyanis a Törvény és  a próféták tanítása. A  szűk
   kapun menjetek be, mert  széles a kapu  és tágas az  út, amely a  romlásba
   visz, és sokan mennek be  rajta. De milyen szűk a  kapu és keskeny az  út,
   amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
   Mt 7,6. 12-14

   Elmélkedés:

   A régi időkben  a fallal  körülvett városokba a  kapun keresztül  lehetett
   bejutni. Pontosabban csak a barátként, jó szándékkal közelődöknek lehetett
   bejutni a  kapun át,  az ellenség  előtt azonban  mindig bezárták.  Az  ég
   kapuja kitárult, hogy Jézus eljöhessen közénk emberi világunkba, és nyitva
   áll mindazok  számára, akik  be szeretnének  jutni a  mennybe. A  kárhozat
   ajtaja is nyitva áll,  és sokan azt az  utat választják amelynek végén  ez
   áll. Még azt  sem mondhatjuk,  hogy nincsenek tisztában  azzal, hogy  hová
   vezet az  általuk választott  életút. Felelősségünket  nem  csökkenthetjük
   ilyen kijelentésekkel,  hiszen  pontosan  tisztában  vagyunk  azzal,  hogy
   életünk döntéseivel  és  cselekedeteivel milyen  irányba  tartunk.  Melyik
   utat, melyik kaput választom? Hová, milyen irányba visz életutam?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen;
   hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe;
   hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék;
   hogy lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek;
   hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell;
   hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem;
   hogy értelmem  éber  és  friss legyen  az  igazság  - csak  az  igazság  -
   befogadására;
   hogy akaratom mindig  afelé vezesse  gondolataimat, szavaimat,  tetteimet,
   ami fölemel!