[Evangelium] 2009-06-19

[Evangelium minden nap]

   2009. június 19. - Péntek, Jézus szentséges szíve

   Abban az időben: Jézus ezt a példabeszédet mondta: "Ha közületek valakinek
   száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet
   a pusztában, és nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha
   megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait  és
   szomszédait, és  azt  mondja  nekik:  Örüljetek  velem,  mert  megtaláltam
   elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen  így nagyobb öröm lesz a  mennyben
   egy megtérő bűnösön,  mint kilencvenkilenc igazon,  akinek nincs  szüksége
   megtérésre."
   Lk 15,3-7

   Elmélkedés:

   Az idei esztendőben Jézus szíve ünnepének különlegességét az adja, hogy  e
   napon nyitja  meg XVI.  Benedek  pápa a  Papok  évét. Jézus  szíve  ünnepe
   egyébként már évek óta a papok megszentelődésének a napja, amely nap  arra
   emlékeztet  minket,  papokat,  hogy  életünk  mindennapi  megszentelésével
   szolgáljuk  Isten  és  az  ő  népét,  utánozva  azt  az  irgalmas   isteni
   szeretetet, amellyel a  mi Urunk  az elveszettek után  indul. Ez  a nap  a
   papok számára  azért  volt  eddig is  fontos,  mert  újra  elkötelezhettük
   magunkat  az  isteni   szeretet  mellett.  A   papok  éve  során   azonban
   kiszélesedik a papság  ügye, hiszen  ebben az  esztendőben minden  hívőnek
   szívügyének kell  tekintenie  a  papok sorsát,  a  papi  hivatások  ügyét.
   Hivatásomért, életem megszenteléséért és vagyok a felelős és ez elmondható
   minden papról. De sokat  segíthet és komoly lelki  támaszt jelent a  hívek
   imája.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Úr  Jézus,  aki  jelen  vagy  a  legméltóságosabb  Oltáriszentségben,   Te
   papjaidon keresztül  akarod folytatni  jelenlétedet közöttünk.  Add,  hogy
   szavaik mindig a te szavaid legyenek, tetteik mindig a te tetteid,  életük
   hűségesen tükrözze a te életedet.
   Hadd legyenek ők olyan  emberek, akik népük  nevében szólnak Istenhez,  az
   embereknek pedig Istenről beszélnek.  Ne féljenek attól, hogy  szolgálniuk
   kell, úgy szolgálják az Egyházat, ahogyan arra az Egyháznak szüksége van.