[Evangelium] 2009-06-04

[Evangelium minden nap]

   2009. június 4. - Csütörtök

   Abban az  időben egy  írástudó  megkérdezte Jézustól:  "Melyik az  első  a
   parancsok közül?" Jézus így válaszolt: "Ez az első: Halld, Izrael! Az  Úr,
   a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
   teljes lelkedből, teljes  elmédből és  minden erődből!  A második  hasonló
   ehhez:  Szeresd  felebarátodat,  mint  önmagadat!  Ezeknél  nincs  nagyobb
   parancsolat."
   Az írástudó erre azt válaszolta: "Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő  az
   Egyetlen, és  hogy  rajta kívül  nincs  más. És  azt  is, hogy  őt  teljes
   szívünkből, teljes elménkből és  teljes erőnkből szeretni,  embertársunkat
   pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy  véres
   áldozatnál."
   Jézus az  okos  felelet hallatára  megdicsérte:  "Nem jársz  messze  Isten
   országától." Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
   Mk 12,28b-34

   Elmélkedés:

   Isten iránti szeretetünk valójában  mindig viszontszeretet, az ő  megelőző
   szeretetére  adott  válasz.   Ezt  az   isteni  szeretetet   sokféleképpen
   megtapasztalhatjuk,  bár   némelyek   azt  állítják,   hogy   ez   nehezen
   észrevehető. Isten újra  és újra elénk  siet, amikor az  oltáriszentségben
   felkínálja önmagát  és  a  vele  való  életet  nekünk.  Megtapasztalhatjuk
   szeretetét, amikor  odafigyelünk tanítására,  s  amikor a  közösség  által
   segítséget nyújt. A szentírás  olyan képet tár  tehát elénk Istenről,  aki
   szeretettel fordul felénk,  szeretetre hív  minket és azt  a akarja,  hogy
   iránta való szeretetünket  embertársaink szolgálatával is  mutassuk ki.  S
   nem érdemes abban  sem kételkednünk,  hogy alkalmasak  vagyunk e  szeretet
   parancs teljesítésére, hanem kezdjük el kimutatni szeretetünket.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!
   Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.
   Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.
   Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.
   Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.
   És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:
   Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!
   Krisztus, hozzád tartozom;
   Krisztus a Tiéd vagyok.
   Roger testvér