[Evangelium] 2009-05-27

[Evangelium minden nap]

   2009. május 27. - Szerda

   Abban az időben  Jézus az  égre emelte  szemét, és  így imádkozott:  Szent
   Atyám, tartsd meg  a te nevedben  azokat, akiket nekem  adtál, hogy  egyek
   legyenek, mint mi. Amíg velük  voltam, megőriztem nevedben azokat,  akiket
   nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük,  csak
   a kárhozat fia, hogy beteljesedjék  az írás. Most tehozzád megyek,  ezeket
   pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam
   nekik tanításodat, de a  világ gyűlölte őket, mert  nem a világból  valók,
   amint én sem vagyok  a világból való.  Nem azt kérem  tőled, hogy vedd  el
   őket a  világból,  hanem hogy  óvd  meg őket  a  gonosztól. Hiszen  nem  a
   világból valók,  amint én  sem vagyok  a világból.  Szenteld meg  őket  az
   igazságban, mert  a  te tanításod  igazság.  Amint te  elküldtél  engem  a
   világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy
   ők is megszentelődjenek az igazságban.
   Jn 17,11b-19

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumban folytatódik Jézus  utolsó vacsorán mondott beszéde.  E
   részből azt  a  kijelentést  vegyük szemügyre,  amikor  így  imádkozik  az
   Atyához: "Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság". E
   kijelentés megértéséhez Jézus  küldetésének helyes értelmezése  szükséges.
   Az Atya  megszentelte  a  Fiút és  elküldte  őt  ebbe a  világba  azzal  a
   feladattal, hogy hirdesse a tanítást, az Atya tanítását. Ő ezt a küldetést
   hűségesen teljesítette, s  ezzel dicsőséget szerzett  az Atyának. Az  Atya
   tanítványokra kiáradó megszentelése azt szolgálja és eredményezi, hogy  ők
   folytassák Jézus munkáját,  az Atya tanításának  hirdetését. E  tanítványi
   küldetés a világ  megszentelése és  az emberek üdvössége  mellett az  Atya
   dicsőségét is szolgálja.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szükségem van rád, hogy taníts napról napra, minden napnak a  követelménye
   és  szükséglete  szerint.   Add  meg,  Uram,   a  lelkiismeretnek  azt   a
   tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi és fogja fel. Fülem  süket,
   nem hallom hangodat. Szemem  homályos, nem látom  jeleidet. Csak Te  tudod
   élessé tenni fülemet, tisztává tenni szememet, megtisztítani és megújítani
   szívemet. Taníts  meg  arra,  hogy  ott üljek  lábadnál  és  hallgassam  a
   szavadat.