[Evangelium] 2009-05-15

[Evangelium minden nap]

   2009. május 15. - Péntek

   Jézus  így  tanított  az  utolsó  vacsorán:  "Az  az  én  parancsom,  hogy
   szeressétek egymást,  amint  én  szerettelek  titeket!  Nagyobb  szeretete
   senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti  barátaim
   vagytok, ha  megteszitek, amit  parancsolok nektek.  Nem mondalak  titeket
   többé szolgának, mert  a szolga nem  tudja, mit tesz  az ura.  Barátaimnak
   mondalak benneteket, mert mindazt,  amit hallottam Atyámtól, tudtul  adtam
   nektek. Nem ti választottatok engem,  hanem én választottalak titeket;  és
   arra  rendeltelek,  hogy  elmenjetek  és  gyümölcsöt  hozzatok:  maradandó
   gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától  az én nevemben, megadja nektek.  Azt
   parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!"
   Jn 15,12-17

   Elmélkedés:

   Mai  szentírási  szakaszunk  leírása  szerint  az  utolsó  vacsorán  Jézus
   parancsba adta tanítványainak a szeretet gyakorlását. Ez a parancs azonban
   nem csak  az egykori  apostoloknak szólt,  hanem mindazoknak,  akik az  Úr
   követői, nekünk is.  Sokan megfogalmazták  már ezzel  kapcsolatban azt  az
   ellenvetést, hogy  miért  parancsolja  meg Jézus  a  szeretetet.  Vagy  él
   valakiben ez  az érzés  vagy  nem, de  parancsszóra  alig képes  bárki  is
   szeretni a másikat. A szeretettel kapcsoltban azonban észre kell  vennünk,
   hogy nem egyszerűen  egy kívülről  jövő, tőlünk,  emberi létünktől  idegen
   parancsról  van  szó,  hanem  jóval  többről.  Aki  már  legalább  egyszer
   megtapasztalta  életében  Isten  szeretetét,  az  belő  ösztönzést,  belső
   késztetést érzett  arra, hogy  a szeretetet  tovább kell  adnia. Mintha  a
   lelkünk mélyéről  is azt  parancsolná  valami nekünk,  hogy osszuk  meg  a
   szeretetet.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jézus Szíve Te tudsz mindent,
   Jézus Szíve Te látsz mindent,
   Jézus Szíve Te megtehetsz mindent.
   Jézus Szíve Te gondot viselsz reám,
   Jézus Szíve Te meghallgatod imám.