[Evangelium] 2009-05-07

[Evangelium minden nap]

   2009. május 7. - Csütörtök

   Miután a  húsvéti vacsorán  Jézus megmosta  tanítványai lábát,  így  szólt
   hozzájuk: "Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem
   a küldött  küldőjénél. Boldogok  vagytok,  ha ezt  megértitek, és  így  is
   cselekedtek.  Nem  mindnyájatokról  mondom  ezt.  Ismerem  azokat,  akiket
   választottam. De  be kell  teljesednie  az írásnak:  "Akivel  megosztottam
   kenyeremet, sarkát emelte ellenem." Előre megmondom, mielőtt megtörténnék,
   hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom
   nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem
   fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem."
   Jn 13,16-20

   Elmélkedés:

   Jézus ugyanazt a küldetést adja tanítványainak, mint ami az övé is,  ezért
   küldöttei az  ő feladatát  folytatják.  Az emberek  küldöttekkel  szembeni
   magatartása az Atya iránti állásfoglalás.  Az apostolok küldetése tehát  a
   legszorosabban kapcsolóik Jézushoz. Jézus küldetése azáltal teljesedhet be
   a későbbi korok nemzedékei számára, hogy tanítványai folytatják  munkáját.
   Az Egyház  mindenkor magáénak  érzi az  első apostolok  feladatát, s  erre
   vezethető vissza  az a  tudat, hogy  az Egyház  ma is  az Úr  követségében
   hirdeti az  evangéliumot, s  szolgálata által  vezeti az  embereket  Isten
   felé. Az evangélium hírnökei hűséges szolgálatának köszönhetően az  emberi
   szívekben megszületik a Krisztusban való hit.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg  nekem
   az istengyermekség szellemét,  taníts meg arra,  hogyan kell mindig  Isten
   gyermekéhez méltóan cselekednem!