[Evangelium] 2009-03-12

[Evangelium minden nap]

   2009. március 12. - Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak:  "Volt
   egy gazdag ember.  Bíborba és patyolatba  öltözködött, és mindennap  dúsan
   lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag  kapuja
   előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a
   gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a  kutyák
   jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok  Ábrahám
   kebelére vitték. A gazdag  is meghalt, és  eltemették. A pokolban,  amikor
   nagy kínjai közt  feltekintett, meglátta messziről  Ábrahámot és a  keblén
   Lázárt. Felkiáltott: Atyám,  Ábrahám! Könyörülj rajtam!  Küldd el  Lázárt,
   hogy ujja  hegyét  vízbe  mártva hűsítse  nyelvemet.  Iszonyúan  gyötrődöm
   ezekben a lángokban. Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy  milyen
   jó dolgod volt életedben,  Lázárnak meg mennyi jutott  a rosszból. Most  ő
   itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
   nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne  tudjon,
   se onnét  ne tudjon  hozzánk átjönni  senki. Akkor  arra kérlek,  atyám  -
   kiáltotta újra -, küldd  el őt atyai házunkba,  ahol még öt testvérem  él.
   Tegyen bizonyságot  előttük,  nehogy  ők  is  ide  jussanak  a  gyötrelmek
   helyére. Ábrahám  ezt felelte:  Van Mózesük  és vannak  prófétáik.  Azokra
   hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha  valaki,
   a halottak közül  elmenne hozzájuk, bűnbánatot  tartanának. Ő azonban  így
   felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak
   közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
   Lk 16,19-31

   Elmélkedés:

   A koldus Lázár nem egyszerűen szegénysége miatt jutott a mennybe, hanem  a
   földi életben  türelemmel viselt  szenvedéseiért.  A dúsgazdag  ember  sem
   egyszerűen azért jutott a kárhozatra, mert gazdag volt, hanem azért,  mert
   vagyonából nem segítette a rászorulót, tehát elmulasztotta az  irgalmasság
   gyakorlását.
   Nagyböjti  jófeltételeinkhez  éppúgy   hozzátartozik  az  irgalmasság,   a
   szegények segítése,  mint  a  böjt  és az  imádság.  Ezáltal  is  Istenhez
   fordulunk ugyanis, csak éppen embertársainkon keresztül. A  példabeszédből
   egyértelműen kiderül, hogy  aki nem fordul  szeretettel a nélkülözőhöz  és
   irgalom nélkül elfordítja arcát  tőle, az nem  számíthat arra, hogy  Isten
   irgalmasan fog őrá tekinteni.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Örök Atya! Tekints  irgalmas szemmel a  tisztítótűzben szenvedő  lelkekre,
   akik Jézus irgalmas Szívébe  be vannak zárva.  Kérlek Szent Fiad  keserves
   kínszenvedéséért és  mindazért  a  keserűségért,  ami  legszentebb  lelkét
   eltöltötte, mutass irgalmat  azok iránt, akik  igazságos tekinteted  előtt
   állnak. Ne  nézz  rájuk  másképp, csak  legkedvesebb  Fiad,  Jézus  sebein
   keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan.