[Evangelium] 2009-02-18

[Evangelium minden nap]

   2009. február 18. - Szerda

   Jézus és tanítványai  egy alkalommal Betszaidába  érkeztek. Ott egy  vakot
   vezettek hozzá, és  kérték, hogy érintse  meg. Ő kézen  fogva kivezette  a
   vakot a faluból. Aztán nyállal  megnedvesítette szemét, rátette kezét,  és
   megkérdezte: "Látsz-e  valamit?" Az  fölnézett, és  így szólt:  "Látom  az
   embereket. Olyanok, mintha a fák járkálnának." Erre ismét rátette kezét  a
   vak szemére.  Most már  tisztán kezdett  látni, és  úgy meggyógyult,  hogy
   élesen látott  mindent.  Ezután  hazaküldte,  és  meghagyta  neki:  "Erről
   senkinek se beszélj a faluban!"
   Mk 8,22-26

   Elmélkedés:

   A tegnapi  evangélium arról  számolt be,  hogy a  tanítványok csak  lassan
   értik  meg  mesterük  szavait.  Jézus  folyamatosan  segíti  őket  a   hit
   látásmódjára,  s  elvárja   tőlük,  hogy   többet  tudjanak   személyéről,
   istenségéről, küldetéséről, mint  a nép  vagy a farizeusok  és más  vezető
   vallási  csoportok.  A   tanítványok  fokozatosan  jutnak   el  a   Mester
   megismerésére. Bizonyára ennek is példája  a vak ember meggyógyítása,  aki
   nem azonnal, hanem fokozatosan nyeri vissza látását. Végül a  gyógyításnak
   az eredményeként a vak visszanyeri látását  és tisztán lát mindent. A  hit
   útján járva  nekünk is  a istenismeret  tejességé felé  kell  közelednünk.
   Minél jobban megismerem  Jézus személyét, annál  inkább tudom követni,  és
   annál inkább tudok hasonlóvá válni hozzá.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ha próbára teszed hitemet, és utamat  sűrű ködbe futtatod, mely kioltja  a
   tájékozódást, add meg,  ha lábam  reszket is, hogy  tekintetem nyugodt  és
   tiszta legyen, élő tanúsága annak, hogy Te velem vagy, és békében élek.
   Ha próbára  teszed  hűségemet, és  megengeded,  hogy levegőm  is  kevesebb
   legyen, és az az érzésem, mintha a föld kicsúszna lábam alól, akkor is add
   meg, hogy  tekintetem azt  hirdesse: senkinek  sincs olyan  hatalma,  mely
   elszakítana tőled, akiben élünk, mozgunk és vagyunk.
   Ha eltűröd, hogy a gyűlölet bekerítsen, és tőrbe csaljanak ellenségeim, és
   szándékomat meghamisítsák  és megcsúfolják,  akkor  is engedd,  hogy  Fiad
   tekintete derűt és szeretet sugározzon szememen át. Ámen.