[Evangelium] 2009-01-13

[Evangelium minden nap]

   2009. január 13. - Kedd

   Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
   Mindenki nagyon  csodálkozott tanításán,  mert  úgy tanította  őket,  mint
   akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy
   ember, akit  megszállt a  tisztátalan lélek.  Így kiáltozott:  "Mi  közünk
   egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki
   vagy: az  Isten Szentje!"  Jézus ráparancsolt:  "Hallgass el,  és menj  ki
   belőle!" A tisztátalan  lélek erre összevissza  rángatta az embert,  aztán
   nagy kiáltással  kiment belőle.  Mindenki  nagyon megdöbbent.  Az  emberek
   egymást kérdezgették:  "Mi  ez? Új  tanítás,  és milyen  hatalmas!  Még  a
   tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!" El  is
   terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.
   Mk 1,21-28

   Elmélkedés:

   A Jézus  hallgató  emberek  észreveszik,  hogy  szavaiban  különleges  erő
   rejlik, s  ez  az  erő  nem  lehet  más,  mint  az  igazság  ereje.  Annak
   bemutatására, hogy milyen isteni erő és hatalom van Jézus szavaiban,  Márk
   evangélista  elbeszéli   nekünk   a  gonosz   lélektől   megszállt   ember
   megszabadítását. Jézus parancsszavára a tisztátalan lélek  engedelmeskedik
   és elhagyja az embert.  Az Úr megszabadító szava  új életet ad a  korábban
   megszállt embernek.  A gonosz  és  ártó lélek  helyét Isten  szava,  Isten
   igazsága veszi át Mostantól kezdve már  nem a rossz befolyása alatt áll  a
   meggyógyult, nem az  őt fogva tartó  gonosznak kénytelen  engedelmeskedni,
   hanem Jézus tanítása irányítja  életét. Az én  életemben milyen helye  van
   Jézus szavának?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a Bölcsességed ragyogó világát, hogy  fényre
   gyúl mind, hogy  Téged követ, szolgál  Neked újítva tisztaságát.  Napkelte
   hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz be, hogy  ez
   a Nap  ragyogjon benn  örökre,  hogy Érted  égő  tüzet sose  veszt.  Uram,
   ragyogtasd ránk a Te napod, amely nem ismerhet sosem alkonyatot.
   Szent Efrém