[Evangelium] 2009-01-01

[Evangelium minden nap]

   2009. január 1. - Csütörtök, Szűz Mária Isten Anyja (Újév)

   A pásztorok  sietve  elindultak,  és megtalálták  Máriát,  Józsefet  és  a
   jászolban fekvő  Kisdedet. Miután  látták, elbeszélték  mindazt, amit  már
   korábban  megtudtak  a  Gyermekről.  Aki  csak  hallotta,  csodálkozott  a
   pásztorok elbeszélésén. Mária  pedig szívébe véste  szavaikat, és  gyakran
   elgondolkodott  rajtuk.  A  pásztorok  ezután  hazatértek.  Dicsérték   és
   magasztalták Istent  mindazért, amit  láttak és  hallottak, pontosan  úgy,
   amint (az angyalok) előre  megmondták nekik. Azután  eltelt nyolc nap,  és
   körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet  adták neki, mert így nevezte  őt
   az angyal, mielőtt még anyja méhében megfogant volna.
   Lk 2,16-21

   Elmélkedés:

   Az egyház anyai hivatása
   A mai napon,  a polgári év  kezdetén, a Megváltó  édesanyját, Szűz  Máriát
   ünnepeljük,  s  az  ő  istenanyaságának  örvendezünk.  A  Máriáról   szóló
   hitigazságok közül az  a legrégebbi,  amely őt Isten  Anyjának vallja.  Az
   efezusi  egyetemes   zsinat   résztvevői   431-ben   ünnepélyes   formában
   fogalmazták meg, hogy  Mária Isten anyja  (Istenszülő), mert a  Szentlélek
   által ő foganta szűzi méhében és  hozta világra Jézus Krisztust, az  Isten
   Fiát. Mária istenanyaságának mai ünnepe szorosan hozzátartozik a karácsony
   ünnepéhez. Úgy is mondhatjuk,  hogy most egy  másik oldalról, az  édesanya
   szemszögéből nézzük a betlehemi jászolban fekvő Gyermeket.

   A  vatikáni   Szent  Péter-bazilikában,   ahol  a   pápai  szentmisék   és
   szertartások zajlanak, a mostani karácsony este a főoltár mellé kitették a
   Szűzanya szobrát is. A szobor Jézus édesanyját ábrázolja, amint az  áldást
   adó kis Jézust tartja.  A Szűzanya ilyen jelenléte  a karácsonyi időben  a
   pápai  szertartásokon   azt   hivatott   erősíteni,   hogy   az   édesanya
   elválaszthatatlan a  Gyermektől,  a  názáreti  leány  elválaszthatatlan  a
   betlehemi   Gyermektől,   a   Megváltó   édesanyja   elválaszthatatlan   a
   Megváltótól, Isten Anyja elválaszthatatlan a Fiútól, Jézus Krisztustól.

   A katolikus dogmatika Mária istenanyaságából vezeti le, hogy ő egyúttal az
   Egyház anyja  is,  s minden  hívő  égi édesanyjaként  és  közbenjárójaként
   elválaszthatatlan Krisztus  Egyháztól, amely  magába foglalja  a  hívőket.
   Jézus édesanyjának és az Egyháznak a kapcsolatát most abból a  szempontból
   nézzük meg, hogy az  Egyház maga is anya,  s nem véletlenül nevezzük  igen
   gyakran  Anyaszentegyháznak.  Ha  Jézus  megtestesülésének  kezdetére,  az
   angyali üdvözletre  gondolunk,  akkor  láthatjuk, hogy  a  názáreti  leány
   azáltal vált anyává, hogy  hittel elfogadta Isten  szavát és igent  mondva
   Isten akaratára méhébe  fogadta Isten  Igéjét. Ennek  mintájára az  Egyház
   akkor válik  anyává,  amikor hittel  elfogadja  Isten szavát,  s  Máriához
   hasonlóan igent mondva elfogadja azt  a küldetést, amit az  üdvtörténetben
   Isten neki szán. Karácsony napján azt ünnepeltük, hogy Jézus megszületett,
   s Mária  anya lett  azáltal,  hogy világra  szülte gyermekét,  s  anyaként
   nyújtotta Őt  a világnak.  Ehhez  hasonlóan az  Egyház akkor  válik  lelki
   értelemben anyává,  amikor az  igehirdetésben  és a  szentségekben  Jézust
   nyújtja a  világnak. A  Szűzanya a  legnagyobb ajándékot,  a Fiát  adta  a
   világnak. Az Egyház  a legnagyobb  kincset adja az  embereknek, amikor  az
   Eucharisztiában, az Oltáriszentségben Jézus adja. És ha az Eucharisztiánál
   vagyunk,  érdemes   egy  rövid   kitérőt  tennem.   Örömmel   tapasztaltam
   hétről-hétre 2008-ban, hogy egyre többen szentelik meg az Úr napját azzal,
   hogy részt vesznek a szentmisén, de még ennél is fontosabb az a tény, hogy
   a korábbi évekhez  képest észrevehetően  többen járulnak  szentáldozáshoz.
   Úgy gondolom,  hogy  ez  mindenképpen  a lelki  megújulás  jele,  a  lelki
   megújulás kezdete.

   Visszatérvén eredeti gondolatmenetünkhöz, talán nem túlzás azt  mondanunk,
   hogy az Egyháznak mindenkor Máriától kell tanulnia anyai hivatását.  Mária
   hitével kell Istenre  figyelnie, s Mária  szeretetével és  gondoskodásával
   kell az emberekre, a hívőkre, mint gyermekeire figyelnie.

   A Béke Világnapjának  alkalmából a  mai napra XVI.  Benedek pápa  üzenetet
   küldött a világ  minden emberéhez,  amelyben a szegénységet  nevezi meg  a
   békétlenség egyik legnagyobb forrásának. A pápa azonban nem csak az anyagi
   jellegű szegénységről beszél, hanem az emberi kapcsolatok szegénységére, a
   lelki szegénységre, a kulturális szegénységre  is gondol. A Szentatya  azt
   kéri tőlünk, hogy a szegénység elleni küzdelemmel építsük a békét!

   A betlehemi  kis Jézus,  a  Béke Fejedelme  és  Mária, a  Béke  Királynője
   segítse  az  Egyházat,  egyházközségünket  és  segítsen  minket,  hogy   a
   szegényeket úgy  szolgáljuk,  hogy  bennük mindig  Krisztust  lássuk,  így
   építve a békét, az Istentől jövő békességet.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Üdvözlégy, békét kiengesztelő Királynő.
   Üdvözlégy, anyák szeplőtelen ragyogása.
   Üdvözlégy, közvetítője mindannak, ami az ég alatt van.
   Üdvözlégy, az egész világegyetem helyreállítója.
   Üdvözlégy, kegyelemmel teljes; az Úr van teveled.
   Ő, aki előbb volt, mint te, tőled született, hogy értünk éljen.