[Evangelium] 2008-12-28

[Evangelium minden nap]

   2008. december 28. - Vasárnap, A Szent Család: Jézus, Mária és József

   Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,  szülei
   felvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr
   törvénye előírja: "Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona."  Ekkor
   kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, "egy pár gerlét  vagy
   két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia.
   És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú, egy igaz és  istenfélő
   ember, aki  Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A
   Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg  nem
   látja az Úr Fölkentjét. A Lélek  arra indította, hogy menjen a  templomba,
   amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
   cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta  Istent:
   "Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
   szemeim   meglátták   szabadításodat,   melyet   minden   nemzet   számára
   készítettél, hogy világosság  legyen: kinyilatkoztatás  a pogányoknak,  és
   dicsőség népednek, Izraelnek."
   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: "Lám,
   e  Gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő -  még a  te lelkedet is  tőr járja  át -,  hogy
   napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!"
   Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel  leánya Áser törzséből. Idős volt  már,
   napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd  özvegyen
   érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve
   és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
   dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem
   megváltására vártak.  Miután az  Úr törvénye  szerint elvégeztek  mindent,
   visszatértek városukba, a galileai  Názáretbe. A gyermek pedig  növekedett
   és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
   Lk 2,22-40

   Elmélkedés:

   A szeretet otthona
   Még 2007.  nyarán  olvastam  a hírt,  hogy  veszélyben  van  Spanyolország
   leghíresebb temploma, a barcelonai Szent Család székesegyház. A  templomot
   a világhírű építész Antonio Gaudí 1883-ban kezdte el építeni, s ő maga  40
   éven át dolgozott  rajta. Az építész  olyannyira részletgazdagon  tervezte
   meg a  székesegyházat, hogy  az mind  a mai  napig befejezetlen.  S bár  a
   munkák még több évig  eltarthatnak, az épület  máris műemléknek számít,  a
   Születés kapuja felöli homlokzatot például 2005-ben a Világörökség részévé
   nyilvánították, s évente több millióan keresik fel. Az épület azért került
   veszélybe, mert egy most épülő földalatti gyorsvasút közvetlenül a templom
   alapjai mellett halad el, s ha az alapokat súlyos károsodás éri, akkor  az
   épület akár menthetetlenül romba is dőlhet.

   Jogosan állíthatjuk,  hogy  napjainkban  a  család  intézménye,  a  család
   közössége   veszélyben   van.    Mintha   valamiféle   földalatti    munka
   veszélyeztetné  a  család  alapjait.  Mintha  valamiféle  titkos  betegség
   támadná meg a család  legérzékenyebb pontjait. Mintha egyesek  szándékosan
   támadnák azokat az emberi értékeket, amelyeken a családi élet nyugszik,  s
   amelyeket mindannyian  a család  közösségében tapasztalunk  meg, kapunk  a
   szüleinktől és adunk tovább gyermekeinknek.

   Néhány napja ünnepeltük  karácsonyt, Jézus Krisztus  születését. Az  ünnep
   lényegét így is megfogalmazhatjuk:  Jézus születésével az isteni  szeretet
   jött el az emberek világába, a  mi világunkba. A Szeretetnek otthonra  van
   szüksége. A szeretetnek családra van  szüksége, hogy otthonra találjon.  A
   mindenható Istennek  az  volt  a szándéka,  hogy  Jézus  emberi  családban
   szülessen meg,  a szeretet  egy családban  jöjjön el  a világba.  Istennek
   szüksége volt egy családra,  hogy megszülessen. A  mai napon, a  karácsony
   ünnepe utáni első  vasárnapon a Szent  Családot: a kis  Jézust, Máriát  és
   Józsefet állítja az  Egyház ünneplésünk  középpontjába és  a családok  elé
   példaképként.  Jézust,  aki  maga  a  szeretet,  a  családban   megszülető
   szeretet. Máriát, Jézus édesanyját,  minden édesanya példaképét. És  Szent
   Józsefet, Jézus nevelőapját, aki minden földi édesapa számára példát mutat
   az atyai gondoskodásról.

   Annak érdekében, hogy  segítségére tudjunk  lenni a  családoknak az  Isten
   szándéka szerinti életben, érdemes  pontosan megneveznünk azt a  veszélyt,
   ami a család  ellen van.  És ez  nem más,  mint Isten  hiánya, a  Szeretet
   hiánya. A Szeretetnek szüksége  van családra, de  a családnak is  szüksége
   van a Szeretetre.  Istennek szüksége  van a  családra, de  a családnak  is
   szüksége van Istenre.

   Hála Istennek nem csak a családot fenyegető veszélyeket és a családi  élet
   árnyoldalait, valamint  mindennapi  gondjait  tapasztaljuk  napról  napra,
   hanem láthatjuk a családi élet szép hatásait is. Azok a családok  ugyanis,
   ahol helye  van  Istennek,  helye van  a  szeretetnek,  könnyebben  tudnak
   küzdeni a nehézségekkel. Azok a családok,  ahol jelen van az élő Isten  és
   élő  a  szeretet  is,  ott  az  új  életet,  a  születendő  gyermeket  nem
   elhárítandó veszélynek, hanem Isten áldásának tekintik. Isten jelenléte, a
   szeretet jelenléte ha nem is látványosan, de egyértelműen és észrevehetően
   megmutatkozik  a   családok  életében,   a  házastársak   egymással   való
   kapcsolatában, a szülők és a gyermekeik kapcsolatában. Isten közelsége,  a
   szeretet légköre  a gyermekektől  kezdve a  szülőkig és  a nagyszülőkig  a
   család  minden  tagját  segíti  abban,  hogy  felelősséggel  éljen   saját
   hivatásának.

   Befejezésül  néhány  gondolatot  szeretnék  idézni  a  Szentatyától,  XVI.
   Benedek  pápától,  aki  tavaly   ilyenkor,  Szent  Család  vasárnapján   a
   következőket mondta: "Isten  Fiát Mária és  József szeretete vette  körül,
   amikor e világba jött. Az Ő titkáról elmélkedve arra buzdítom a keresztény
   családokat, hogy tapasztalják  meg életükben az  Úr szerető jelenlétét,  s
   ugyanakkor Krisztus  emberszeretetétől  indíttatva  tegyenek  tanúságot  a
   világban a szerelem és a szeretet,  a házasság és a család szépségéről.  A
   család, amely egy férfi és egy nő felbonthatatlan szövetségére épül, az  a
   kiváltságos  környezet,  amely  az   emberi  életet  -  annak   kezdetétől
   természetes végéig -  befogadja és óvja.  Érdemes tenni a  családért és  a
   házasságért, mert  érdemes  tenni  az emberért,  aki  Isten  legértékesebb
   teremtménye." (2007. december 30.)

   Legyen ez  a pár  gondolat erősítés  és bátorítás  a családok  felé,  hogy
   bennük, plébániánk családjaiban és minden magyar családban otthonra leljen
   a szeretet, otthonra találjon az Isten.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó Jézus,  add, hogy  családjainkban béke  és egyetértés  uralkodjék,  hogy
   tiszteletben  tartsák  az  imát  és  Isten  törvényét,és  hogy  a  törvény
   megtartása ennek szeretetét is jelentse.
   Ó Jézus,  élj úgy  minden keresztény  családban, amint  egykor  Názáretben
   éltél. Tartsd meg szereteted által  a család egységét minden  pillanatban,
   és az örökkévalóságban.
   Boldog XXIII. János pápa