[Evangelium] 2008-11-22

[Evangelium minden nap]

   2008. november 22. - Szombat

   Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül,  akik
   azt tartják, hogy nincs feltámadás,  és megkérdezték tőle: "Mester!  Mózes
   meghagyta nekünk: Ha valakinek  meghal a testvére,  és asszonyt hagy  maga
   után, gyermeket azonban  nem, akkor  a testvér  vegye el  az özvegyet,  és
   támasszon utódot testvérének. Volt hét  testvér. Az első megnősült,  aztán
   meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd
   sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána.  Végül
   az asszony is  meghalt. A feltámadáskor  vajon kié lesz  az asszony?  Hisz
   mind a hétnek felesége volt."
   Jézus ezt válaszolta nekik: "A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik
   pedig méltók  rá, hogy  eljussanak  a másik  világba  és a  halálból  való
   feltámadásra, nem nősülnek,  s nem is  mennek férjhez. Hiszen  már meg  se
   halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a  fiai,
   mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt
   a csipkebokorról  szóló részben,  ahol az  Urat Ábrahám  Istenének,  Izsák
   Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az
   élőké,  hiszen  mindenki  érte  él."  Erre  néhány  írástudó  megjegyezte:
   "Mester, helyesen  válaszoltál."  Nem  is mertek  többé  tőle  semmit  sem
   kérdezni.
   Lk 20,27-40

   Elmélkedés:

   Isten nem a holtaké, hanem az élőké - zárja le a feltámadással kapcsolatos
   kérdéskört Jézus. A kijelentést azt  a gondolatot indítja el bennem,  hogy
   Isten azoké, akik  nem időznek sokáig  a lelki halál  állapotában, azaz  a
   bűnben. Isten azoké,  akik nem érzik  jól magukat akkor,  ha bűneik  révén
   eltávolodnak Istentől. Mert vagy az Isten él énbennem vagy a gonosz lélek.
   Vagy  Istennel   élek  vagy   bűnben  élek.   Földi  életünkben   Istennek
   köszönhetjük a lelki feltámadást, azaz a bűnbocsánatot, miként egykor majd
   Istennek köszönhetjük a testi feltámadást is. És miként feltámasztásunk is
   Isten ajándéka  lesz, ugyanígy  a bűnből  való új  életre támadásunkat  is
   Istennek köszönhetjük.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Urunk, irgalmas Isten, szentséges, hatalmas,  te vagy a békesség, te  vagy
   az egység,  te vagy  a  tisztaság, te  vagy a  jóság.  Atyja és  Ura  vagy
   mindazoknak, akik  szívükben  békés  gondolatokat  táplálnak.  Adj  nekünk
   alázatosságot, reményt és  erős hitet! Add,  hogy a szeretet  Lelke, a  te
   Lelked éltessen minket;- segíts egymáshoz tiszta szeretetben  közelednünk,
   mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése! Segíts, hogy a békesség
   és az egyetértés fiai legyünk, és így méltók legyünk arra, hogy  boldognak
   nevezzen minket  szent  Fiad! Általa  és  vele legyen  neked  dicsőség  és
   hatalom, a jóságos Szentlélekkel együtt!
   Jeruzsálemi Szent Cirill