[Evangelium] 2008-11-03

[Evangelium minden nap]

   2008. november 3. - Hétfő

   Az egyik  szombaton Jézus  betért egy  vezető farizeus  házába, hogy  nála
   étkezzék. Étkezés  közben  a  házigazdához fordult:  "Amikor  ebédet  vagy
   vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat,  se
   gazdag szomszédaidat,  mert azok  is meghívnak  és viszonozzák  neked.  Ha
   lakomát adsz, hívd meg a  szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.  Boldog
   leszel, mert  ők  nem  tudják  neked  viszonozni.  Te  azonban  az  igazak
   feltámadásakor megkapod jutalmadat."
   Lk 14,12-14

   Elmélkedés:

   Vajon mit  adhatunk Isten  jóságáért cserébe?  Tudjuk-e viszonozni  azt  a
   szeretetet, amellyel  Jézus  a  kereszten megváltott  minket?  Mit  tudunk
   viszonzásként adni Istennel mindazért a kegyelemért, amellyel segít minket
   az üdvösség  felé? S  amikor  eljutunk az  örök boldogságra,  ugyan  mivel
   fejezhetjük  ki  hálánkat  Istennek?  Ha  őszinték  akarunk  lenni,  akkor
   belátjuk, hogy mindig  adósai maradunk Istennek,  aki mindenkor többet  ad
   nekünk, mint amit megérdemlünk.
   Jézus azt kéri tőlünk a mai  evangéliumban, hogy utánozzuk Istennek ezt  a
   nagyobb szeretetét.  Embertársainkkal  ne  azért tegyünk  jót,  hogy  majd
   egyszer ők is segítsenek minket,  hanem legyünk önzetlenek. A  szeretetnek
   egy új távlata  nyílik meg  előttünk, amely nem  emberektől vár  jutalmat,
   hanem Istentől.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Mária, édesanyánk, igeneddel megváltoztattad a világ sorsát. Te tudod, mit
   jelent kimondani és megtartani ezt  az igent. Taníts meg minket  elfogadni
   mindenkor  az  Atya  akaratát,  mint  ahogy  azt  Te  tetted:   alázattal,
   egyszerűen, tisztán. Légy a mi közbenjárónk, hogy Isten terve általunk  is
   valóra váljon. Kérd  Fiadat, hogy  példád nyomán  kimondott igenünk  egész
   életünkben segítsen az Atya szándékát egyre tökéletesebben valóra  váltani
   az egész világ üdvösségére.