[Evangelium] 2008-10-18

[Evangelium minden nap]

   2008. október 18. - Szombat, Szent Lukács evangélista

   Az  apostolok   kiválasztása  után   Jézus  kiválasztott   más   hetvenkét
   tanítványt, és  elküldte  őket kettesével  maga  előtt minden  városba  és
   helységbe, ahová menni  szándékozott. Így szólt  hozzájuk: "Az  aratnivaló
   sok, de a munkás  kevés. Kérjétek hát az  aratás Urát, küldjön  munkásokat
   aratásába. Menjetek!  Úgy küldelek  titeket,  mint bárányokat  a  farkasok
   közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
   senkit se köszöntsetek. Ha betértek  egy házba, először is ezt  mondjátok:
   Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha
   nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek  és
   igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról
   házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek,  amit
   elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett
   hozzátok az Isten országa!"
   Lk 10,1-9

   Elmélkedés:

   Üres kézzel, de szívükben Jézus tanításával indulnak útnak a  tanítványok,
   hogy  mesterük   kérésére  hirdessék   Isten  Országának   örömhírét.   Az
   igehirdetés sikeréhez nincs is szükségük másra, hiszen az igazság tanítása
   olyan belső erővel  rendelkezik, amely  meggyőzi az  embereket. A  tanítás
   továbbadásának szolgálatába lép  be a  ma ünnepelt  Szent Lukács  azáltal,
   hogy evangéliumában összegyűjti  mindazt, ami  az apostoli  igehirdetésben
   Jézusról  és   tanításáról   szól,   a   szintén   által   írt   Apostolok
   Cselekedeteiben magát  az  apostoli  igehirdetést  és  annak  fogadtatását
   rögzíti.
   Lukács evangéliumának több jellegzetessége közül most azt az egyet emeljük
   ki,  hogy   csodálatos   imákat   tartalmaz.   Az   imádság   útján   való
   előrehaladásunkban kiváló eszköz lehet e harmadik evangélium olvasása.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Boldogan üljük diadalod napját,
   Szent Lukács, melyen piros véred omlott,
   és így szereztél koszorút a mennyben
   érdemeiddel.

   Szentlélek által vezettetve gyűjtőd
   Krisztus Főpásztor szavait, csodáit;
   mily nagy irgalmú, könyörületes volt,
   sorra leírtad.

   Művészi gonddal lejegyezted azt is,
   mik teszik Jézus követőit naggyá,
   s népe kezétől milyen új csodákat
   lát az utókor.

   Pál szívét láttad, útitársa voltál,
   mély hite bátor követője lettél;
   add, hogy a szívünk szeretetre gyúljon,
   krisztusi lángra.

   Orvos is voltál, bajainkra hozz írt,
   küldd el a hitnek öröm-orvosságát,
   hogy élvezhessük mi is egykor Istent,
   vígan örökké. Ámen.