[Evangelium] 2008-10-16

[Evangelium minden nap]

   2008. október 16. - Csütörtök

   Jézus  egy  lakomán  így  korholta  a  farizeusokat:  "Jaj  nektek,   akik
   síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok  megöltek!
   Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és
   egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt készítetek nekik.  Nem
   hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk.
   Némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak. E nemzedéknek  számot
   kell adnia minden próféta véréről, amelyet kiontottak a világ  kezdetétől,
   Ábel vérétől egészen  Zakariás véréig,  akit az oltár  és a  templomépület
   között megöltek. Igenis, mondom nektek: felelősségre vonják mindezért  ezt
   a nemzedéket.  Jaj nektek,  törvénytudók! Lefoglaltátok  a tudás  kulcsát.
   Magatok nem mentetek be  vele, az odaigyekvőket pedig  megakadályozzátok."
   Amikor  ezeket  elmondta  nekik,  az   írástudók  és  a  farizeusok   nagy
   felháborodásukban   különféle   kérdésekkel    kezdték   faggatni.    Azon
   fondorkodtak,  hogy  rajtakapják   valami  olyan  kijelentésén,   amellyel
   vádolhatják.
   Lk 11,47-54

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumban Jézus  egészen kemény  szavakkal beszél  arról,  hogy
   nemzedéke felelősséggel  tartozik  a megölt  prófétákért.  A  felelősséget
   azonban nem csak a gyilkosságokért  kell vállalniuk, hanem azért is,  mert
   nem hallgattak Isten küldötteinek szavára, s nem tértek meg. Felelősséggel
   tartoznak tehát  mind  gonosz  cselekedeteikért,  mind  a  lelki  megtérés
   elmulasztásáért. Jézus szavai a múlt cselekedeteire vonatkoznak. De  miért
   mondja azt, hogy kortársait vonják felelősségre elődeik bűnei miatt. Talán
   azért, mert Jézus már most előre  látja, hogy saját nemzedéke ugyanabba  a
   hibába esik, mint a  korábban élők. Jézus  korának emberei éppúgy  megölik
   Isten Fiát,  a mennyei  Atya küldöttét,  mint elődeik  Isten küldötteit  a
   prófétákat. S  Jézus  nemzedéke éppúgy  elmulasztja  a megtérést,  mint  a
   korábbiak.
   Én vagyok a  felelős azért, hogy  hallgatok-e Jézus figyelmeztető  szavára
   vagy sem, a megtérés útjára lépek vagy nem.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, te azt mondtad  tanítványaidnak: Ti vagytok  a világ világossága.  A
   fény világít, szórja sugarát és elűzi a sötétséget.
   Engedd, Uram, hogy én is fénysugár lehessek! Hadd vigyem az öröm fényét az
   emberek közé, hiszen én is a te kegyelmed fényességében élek! Hadd  legyek
   akaratod szerint a világosság gyermeke!
   Világítson az  én életem  is, hogy  a téged  kereső, utánad  vágyó  lelkek
   általam hozzád találjanak!