[Evangelium] 2008-09-13

[Evangelium minden nap]

   2008. szeptember 13. - Szombat

   Egy alkalommal Jézus így  szólt tanítványaihoz: Nincs  jó fa, amely  rossz
   gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa,  amely jó gyümölcsöt hoz. Minden  fát
   gyümölcséről lehet megismerni.  Nem szednek a  tövisbokorról fügét, sem  a
   tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót
   hoz elő, a rossz  ember pedig a  rosszból rosszat hoz  elő. Hiszen a  szív
   bőségéből szól  a száj!  Miért mondjátok  nekem: "Uram,  Uram!" -  ha  nem
   teszitek, amit mondok?
   Megmondom  nektek,   kihez  hasonlít   az,  aki   hozzám  jön,   hallgatja
   tanításomat, és tettekre  is váltja: hasonlít  ahhoz a házépítő  emberhez,
   aki mélyre ásott, és az alapot  sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult  a
   házra, de nem tudta  azt összedönteni, mert jó  alapra épült. Aki  viszont
   hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez,
   aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az  árvíz,
   háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
   Lk 6,43-49

   Elmélkedés:

   Külső cselekedeteink visszatükrözik belső világunkat,  gondolkodásmódunkat
   és szándékainkat. Pontosan  elárulják, hogy mi  lakik a szívünkben.  Ezzel
   kapcsolatban mondja Jézus a  jó fa jó gyümölcsöt  terem, a rossz fa  pedig
   rosszat.  Ha  Jézus   tanítása  szerint   élünk,  azaz   viselkedésünkkel,
   mindennapi  magatartásunkkal,  szavainkkal  és  tetteinkkel  egyaránt  őrá
   igyekszünk hasonlítani,  akkor  jó  gyümölcsöket  teremhetünk  lelkiekben,
   amelyek egyrészt a saját  üdvösségünket szolgálják, másrészt mások  javára
   is lehetünk velük.  Életünket akkor  alapozzuk valóban  Őrá, ha  tanítását
   tettekre váltjuk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Semmit sem  akarok  magamnak megtartani,  hanem  inkább magam  s  mindenem
   szeretném önként és szíves-örömest neked adni.
   Uram, Istenem, teremtőm  és megváltóm,  akkora vonzódással,  tisztelettel,
   dicsérettel és tisztességgel, akkora  hálával, odaadással és  szeretettel,
   akkora hittel,  reménnyel,  tisztasággal  szeretnélek  ma  magamhoz  venni
   téged,  amekkorával  méhébe  fogadott  és  óhajtott  szentséges  anyád,  a
   dicsőséges Szűz Mária, amikor alázatosan és áhítattal felelt az angyalnak,
   aki a  megtestesülés örömhírét  jelentette neki:  íme, az  Úrnak  szolgáló
   leánya, legyen nekem a te igéd szerint.
   Kempis Tamás