[Evangelium] 2008-09-06

[Evangelium minden nap]

   2008. szeptember 6. - Szombat

   Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között  járt.
   Tanítványai  tépdesni  kezdték  a  kalászokat,  és  kezükkel  morzsolgatva
   eszegették. Néhány  farizeus  rájuk  szólt:  "Miért  tesztek  olyant,  ami
   szombaton tilos?"
   Jézus válaszolt nekik: "Nem olvastátok,  mit tett Dávid, amikor  társaival
   együtt éhezett? Bement az Isten  házába, fogta a szent kenyereket,  evett,
   és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett  volna
   szabad megenniük." Majd hozzátette: "Az Emberfia ura a szombatnak is."
   Lk 6,1-5

   Elmélkedés:

   A  szombat  nem  csak  egyszerűen  pihenőnapot  jelentett  az  ószövetségi
   időkben, hanem vallásos céllal megtartott  munkaszüneti napot. Az ember  a
   Teremtő Isten teremtés utáni pihenését utánozva mintegy maga is  megpihen,
   hogy Istennek szentelje idejének ezt a részét a munka után. Jézus maga  is
   megtartja a  szombatot, részt  vesz az  istentiszteleten, és  felhasználja
   örömhírének továbbadására.  Ebben a  korban a  farizeusok számára  sokszor
   csak formasággá válik a szombati  törvények megtartása, amely ellen  Jézus
   több  alkalommal  is  tiltakozik.   A  törvények  lényegének  és   mélyebb
   szándéknak megértése segíthet minket abban, hogy ne kényszerként éljük meg
   azok megtartásának kötelességét.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szentséges Isten, Te  olyan világosságban  lakozol, amelyre  senki el  nem
   juthat, csak  Fiad,  Jézus  Krisztus  szeretetén keresztül,  s  Te  ezt  a
   szeretetet jóságos kegyelmedben kiárasztottad emberiségünkre. Már a  világ
   teremtése előtt szerettél bennünket, szegény embereket, s örök  szereteted
   által megmentettél bennünket haragodtól, a halál és a pokol hatalmától.  S
   most ezt a szeretetet Jézus Krisztus,  a te Fiad által mutatod meg  nekünk
   tűzláng Lelkedben,  hogy  kérjük őt,  s  Te megadod  nekünk.  Én  szegény,
   méltatlan  ember,  tudom,  hogy  nem  vagyok  rá  érdemes.  Mivel  azonban
   szeretetedet kinyilatkoztattad  hozzád  tért  emberségünkben,  s  magadhoz
   hívod vele  a  szegény  tékozló  bűnöst,  testünkbe  öltöztél  vele,  hogy
   megváltsd a bűntől és üdvözítsd, ahogyan szavad tanítja.