[Evangelium] 2008-09-01

[Evangelium minden nap]

   2008. szeptember 1. - Hétfő

   Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása
   szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett.  Izajás
   próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra  a
   helyre talált, ahol ez volt írva:  "Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent  engem
   és  elküldött,  hogy  örömhírt  vigyek  a  szegényeknek,  s  hirdessem   a
   foglyoknak a szabadulást,  a vakoknak  a látást, hogy  szabaddá tegyem  az
   elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje." Összetekerte az
   írást,  átadta  a  szolgának,  és   leült.  A  zsinagógában  minden   szem
   rászegeződött. Ő  pedig  elkezdte  beszédét: "Ma  beteljesedett  az  írás,
   amelyet az imént hallottatok." Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott  a
   fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. "De hát nem József fia ez?" -
   kérdezgették.
   Ekkor így szólt hozzájuk: "Biztosan  ezt a mondást szegezitek majd  nekem:
   "Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket - mint hallottuk -
   Kafarnaumban végbevittél, tedd  meg a  hazádban is!"  Majd így  folytatta:
   "Bizony, mondom  nektek, hogy  egy próféta  sem kedves  a maga  hazájában.
   Igazán mondom nektek, sok özvegy  élt Izraelben Illés idejében, amikor  az
   ég három évre  és hat  hónapra bezárult,  úgyhogy nagy  éhínség támadt  az
   egész földön.  De közülük  egyikhez  sem kapott  Illés küldetést,  csak  a
   szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta  korában
   is sok leprás élt  Izraelben, s egyikük sem  tisztult meg, csak a  szíriai
   Námán." Ezt hallva,  a zsinagógában mind  haragra gerjedtek.  Felugrottak,
   kiűzték őt  a  városon kívülre,  és  fölvezették arra  a  hegyre,  amelyen
   városuk épült,  a  szakadék  szélére,  hogy  letaszítsák.  De  ő  áthaladt
   közöttük, és eltávozott.
   Lk 4,16-30

   Elmélkedés:

   A názáreti zsinagógában elmondott  beszéd elárulja számukra annak  titkát,
   hogy honnan van  Jézus tanításának és  cselekedeteinek ereje, amelyet  oly
   sokszor megtapasztalnak az emberek nyilvános működésének esztendei  során.
   Az  Izajás   próféta  könyvéből   felolvasott  szöveget   Jézus   önmagára
   vonatkoztatja. Ő  az, akin  nyugszik az  Úr Lelke.  Kettős megerősítés  ez
   számára. Egyrészt a Szentlélek erejével cselekszik. Másrészt ez a Lélek az
   Úrtól, az Istentől, a mennyei Atyától jön el számára. Jézus tehát  korának
   tanítóival ellentétben nem saját emberi bölcsességét tanítja, hanem azt az
   örömhírt hirdeti a Lélek  erejével, amit az Atyától  hozott el nekünk.  Ha
   hiszünk isteni tanításának, velünk is képes csodákat tenni.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Nagy vagy, Uram, és fenségednek  nincsen mértékei Minden Te vagy!  Mindent
   megtehetsz! Végtelen életed teljességében  nem szorulsz rá semmire,  hanem
   örök szabadságban  nyugoszol! A  Te hatalmad  azonban nemcsak  erő,  hanem
   igazság és jóság isi És a Te Fiad nemcsak valóság, hanem szent értelem is!
   Te olyannyira vagy igaz, amennyire  létező vagy. Olyannyira vagy  jóságos,
   amennyire erős vagy; és a Te valóságod, Uram, amely előtt nem állhat meg a
   miénk, teljesen  egy szentségeddel,  ó örök  Fényi így  vagy ,,az  Úr,  az
   Isten, az Egyeduralkodó,  aki van,  és aki  volt", és  ,,aki" méltó,  hogy
   fogadja a magasztalást, a tiszteletet és a hatalmat".

   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves barátaim!
   Szabadságon vagyok. Szeptember  12-ig nem  leszek internetközelben.  Utána
   tudok csak válaszolni leveleitekre és kérdéseitekre.
   A papi élmények sorozat is csak utána folytatódik, valamint a hegyi beszéd
   képre a licitálás.
   Szeretettel: István atya