[Evangelium] 2008-08-11

[Evangelium minden nap]

   2008. augusztus 11. - Hétfő

   Galileai útjuk során  Jézus ezt  mondta tanítványainak:  "Az Emberfiát  az
   emberek kezébe fogják adni. Megölik  őt, de harmadnapra feltámad." Erre  a
   tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az  adószedők
   Péterhez  fordultak,  és   megkérdezték:  "A  ti   Mesteretek  nem   fizet
   templomadót?" -  "De  igen" -  felelte.  Amikor belépett  a  házba,  Jézus
   megelőzte őt  kérdésével: "Mit  gondolsz, Simon,  a földi  királyok  kitől
   szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?" "Az idegenektől" -
   felelte Péter. Erre Jézus így szólt:  "A fiak tehát mentesek. De hogy  meg
   ne botránkoztassuk őket, menj  ki a tóra, vess  horgot, és az első  halat,
   amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját: találsz benne egy pénzdarabot.
   Vedd ki és add oda nekik értem és érted!"
   Mt 17,22-27

   Elmélkedés:

   Jézus  szenvedésének   második   megjövendöléséről   olvashatunk   a   mai
   evangéliumban. Közelgő szenvedéséről  és haláláról beszél  tanítványainak,
   akik megértik szavait,  hiszen szomorúság  tölti el  őket ennek  hallatán.
   Ekkor azonban még nem tudhatják, hogy az ő sorsuk is ugyanolyan lesz, mint
   Mesterüké. Nekik  is szenvedniük  kell  amiatt, mert  Jézushoz  tartoznak.
   Jézus önfeláldozó szeretete az apostolok és a tanítványok számára is példa
   lesz, miként a mi számunkra is.  Az örök életre való feltámadás  számunkra
   akkor válik  valósággá, ha  az életünk  keresztjét Krisztussal  hordozzuk.
   Sokszor talán nem értjük keresztjeink értelmét, de ez ne kedvetlenítsen el
   bennünket! Higgyük, hogy ezek által közelebb kerülhetünk az üdvösséghez!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a Bölcsességed ragyogó világát, hogy  fényre
   gyúl mind, hogy  Téged követ, szolgál  Neked újítva tisztaságát.  Napkelte
   hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz be, hogy  ez
   a Nap  ragyogjon benn  örökre,  hogy Érted  égő  tüzet sose  veszt.  Uram,
   ragyogtasd ránk a Te napod, amely nem ismerhet sosem alkonyatot.
   Szent Efrém

   ________________________________

   Aktuális:
   Papi élményeim a Zala-völgyben (29.)
   A számítógép előtt órákat eltöltve néha olyan érzésem támad, mintha  magam
   is gépiesen  tennem papi  feladataim. E  gondolatokat a  nyáron  sikeresen
   feledtettétek, hiszen  minden héten  meglátogat 2-3  személy vagy  család,
   akik éppen  erre járnak  vagy kifejezetten  Zalalövőre jönnek  látogatóba.
   Nagyon köszönöm nektek ezeket a személyes találkozásokat, mert így  tudom,
   hogy az  e-vangéliumi üzenetek  nem  számítógépekre érkeznek  meg  csupán,
   hanem élő személyekhez, akiknek fontos  a jó Isten üzenetének olvasása.  E
   hosszabb-rövidebb  beszélgetések   megerősítenek,  hogy   van  értelme   a
   folytatásnak. A jövőben is mindenkit szeretettel várok.
   A hét  legnagyobb öröme  szombaton ért,  amikor felcsendült  a  karácsonyi
   színdarab első dalainak dallama.  Templomunk ifjúsági kórusának  vezetője,
   aki kiváló zeneszerzőnek bizonyul, egy vadonatúj karácsonyi darabot ír,  s
   a fiatalok elkezdték megtanulni az énekeket. Hétről hétre izgatottan várom
   mostantól az új dalokat.  Talán egyesek azt  gondolhatják, hogy túl  korai
   már most készülni a  karácsonyra. Szerintem nem korai,  de ennek oka  most
   még maradjon titok, hogy meglepetés legyen.
   Miközben a  korábbi héten  imatáborban voltam  a gyerekekkel,  a  plébánia
   emeletén  befejeződtek  a  felújítási  munkálatok.  Az  imatáborból  éppen
   Zalalövőre kerülésen első évfordulóján hazatérve körbejártam az  emeletet,
   olyan érzésem  volt kissé,  mintha ezt  már átéltem  volna egy  éve. Ez  a
   dezsavű érzés azért támadt bennem, mert minden teljesen üres, csak a falak
   állnak. De csak eddig tartott az érzés, mert azért elég nagy a különbség a
   tavalyihoz képest. Újak az  ablakok és az  ajtók, a fűtés-,  a víz-, és  a
   villanyhálózat. A  falak  végre  fehérek és  van  normális  fürdőszoba.  A
   különbség több mint látványos.  Berendezésre és bútorzatra  pillanatnyilag
   még nem  futja, mert  az földszinten  kellene folytatni  a munkát,  ha  az
   anyagiak megengednék.  Kissé dilemmáztam,  hogy  mivel is  folytassuk,  de
   eldöntöttem, hogy inkább  az építés  fejeződjön be,  aztán apránként  majd
   meglesz a  berendezés is.  Hálás köszönetem  mindenkinek, aki  adományával
   eddig segítette plébániánkat!
   A héten a  püspök úr is  megtekintette az építkezés  állását, s  elégedett
   volt az eddig elvégzettekkel. Ő is a folytatásra bíztatott, néhány  dolgot
   átterveztetett, de több  támogatást sajnos  már nem  tud adni.  Majd a  jó
   Isten ad  további jószándékú  adakozókat,  hogy ne  kelljen  félbehagynunk
   mindent.
   Egy szó  mint  száz:  szombaton első  alkalommal  alhattam  új  szobámban.
   Kellemesen furcsa érzés volt. Nem mondhatom, hogy üres a szoba, hiszen van
   benne 1 szekrény, 1 ágy, 1 könyvespolc, 1 íróasztal és székből pontosan 3.
   Ennél nem is kell most több.
   A legutóbbi  adománygyűjtő  akció keretében  Patty  István és  Kis  Andrea
   nyerték meg  a két  ajándék festményt.  Köszönöm nekik,  és mindenkinek  a
   támogatást, különösen  azoknak, akinek  e-mail  cím hiányában  nem  tudtam
   közvetlenül megköszönni!
   István atya

   Felajánlott támogatást  átutalással a  következő számlára  lehet  küldeni:
   Számlatulajdonos:   Zalalövői   Plébánia   Számlaszám:   75500313-10030493
   Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU29  75500313-10030493-00000000
   BIC kód: TAKBHUHB
   Vagy  a  következő  címre  lehet  küldeni  postai  utalvánnyal:  Zalalövői
   Plébánia 8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.