[Evangelium] 2008-07-18

[Evangelium minden nap]

   2008. július 18. - Péntek

   Húsvét táján az egyik szombaton  Jézus vetések között járt  tanítványaival
   együtt.  Tanítványai  megéheztek,  tépdesni   kezdték  a  kalászokat,   és
   eszegették. Ennek láttára a  farizeusok megjegyezték: "Nézd,  tanítványaid
   olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!" Jézus erre  megkérdezte:
   "Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt  megéhezett?
   Hogyan ment  be Isten  házába, és  hogyan ette  meg a  kitett  kenyereket,
   amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak
   a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként
   a templomban  megszegik a  szombati nyugalmat,  anélkül hogy  vétkeznének?
   Mondom nektek: a templomnál  is nagyobb van itt.  Ha pedig értenétek,  mit
   jelent a mondás: "Irgalmasságot akarok  és nem áldozatot!", akkor  sohasem
   ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
   Mt 12,1-8

   Elmélkedés:

   Az ószövetségi  időkben a  szombat  vallásos céllal  megtartott  pihenőnap
   volt. Az ember pihenésre és vallásos összejövetelekre használta fel ezt  a
   napot, mintegy  utánozva  ezzel a  teremtő  Istent, aki  a  hetedik  napon
   megpihent munkája  után. A  farizeusi törvényhozás  idővel számos  tiltást
   kapcsolt a szombathoz,  s ennek  köszönhetően a  pihenőnap pusztán  formai
   megtartása került  előtérbe  a  vallásos tartalom  helyett.  Jézus  azokat
   bírálja, akik  ilyen  kiüresedett  módon tartották  meg  a  szombatot,  és
   megfeledkeztek annak lényegéről,  az Isten  felé fordulásról.  A mi  Urunk
   azokat bírálja, akik fizikailag ugyan megtartották a szigorú  előírásokat,
   de közben nem teljesítették a szeretet kötelességét.
   A mi heti  pihenőnapunk a  vasárnap, Krisztus  feltámadásának napja.  Mire
   használom ezt a napot?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szeretett  Jézusom,  annak  a  tökéletességnek  isteni  mintája,   amelyre
   törekednem kell, kegyelmed segítségével mindig azon leszek, hogy mindenben
   téged  kövesselek,  hogy  szelíd,   alázatos,  tiszta,  buzgó,   türelmes,
   szeretetteljes és készséges legyek, amilyen Te voltál. Különösen is minden
   erővel  arra  törekszem,  hogy  megőrizzem  magamat  azoktól  a  bűnöktől,
   amelyeket olyan gyakran  elkövettem, s amelyeket  egész szívemből  kerülni
   kívánok.