[Evangelium] 2008-06-09

[evangelium at communio.hu]

   2008. június 9. - Hétfő

   Abban  az  időben,  Jézus  látva  a  tömeget,  fölment  a  hegyre,  leült,
   tanítványai pedig köréje  gyűltek. Akkor szólásra  nyitotta ajkát, és  így
   tanította őket:
   "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
   Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
   Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
   Boldogok, akik  éhezik és  szomjazzák az  igazságot, mert  ők  kielégítést
   nyernek.
   Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
   Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
   Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
   Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
   Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak  titeket és üldöznek, ha  hazudozva
   mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.  Örüljetek és ujjongjatok,  mert
   nagy lesz a ti jutalmatok az égben"
   Mt 5,1-12

   Elmélkedés:

   Könnyen azt  gondolhatnánk,  hogy Jézus  boldogság-mondásai  csupán  olyan
   ígéretek, amelyek a távoli  jövőben fognak megvalósulni. Legalábbis  sokan
   úgy képzelik, hogy a mondások egy  része, a sírás, az éhezés, a  szomjazás
   és az  üldözés  már  most  megvalósul, de  a  boldogság  csak  később  fog
   következni. Jézus  viszont  nem jövő  időben  beszél, hanem  jelenben.  Az
   általa  elhozott   Isten   Ország,  már   most   megvalósul.   Bármennyire
   ellentmondásosnak  tűnnek  szavai,  mégis   igazak.  A  boldogság   útjára
   rátalálhatunk,   ha   elkezdjük   megvalósítani,   amit   e   kijelentések
   tartalmaznak.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Óh Uram, Istenem! Benned van reményem.
   Óh édes Jézusom! Szabadíts most engem!
   A szorító láncban, nyomorult kínzásban
   Hozzád vágyik lelkem.
   Epedve, sóhajtva, térdemre roskadva,
   imádlak, esengek: szabadíts meg engem.

   ________________________________

   Aktuális:
   Papi élményeim a Zala-völgyben (23.)
   Ez a hét a matematika jegyében telt. Visszagondoltam bencés tanáromra, aki
   annak idején a  matek fakultáción az  integrálszámításra és a  deriválásra
   oktatott.Már akkor sejtettem, hogy e számtani műveletek abba a kategóriába
   tartoznak, amit nem nagyon fogok alkalmazni az életben, de azért  szívesen
   megtanultam. Mások persze nem tanultak  ilyet, mégis jól elboldogulnak.  A
   nagy építkezés közepette  hirtelen szinte mindenki  elkezdett számolni.  A
   szakemberek sorra  nyújtják  be  a  számlákat  és  részszámlákat.  A  négy
   számtani  alapművelet  közül  tulajdonképpen  csak  kettőt  ismernek,   az
   összeadást és a szorzást. Említettem  az egyiknek, hogy létezik a  kivonás
   és az osztás is.  Mindjárt könnybe lábadt a  szeme, mert bizonyára arra  a
   néhai tanítónénire gondolt, aki nyugdíjasként délutánonként  korrepetálást
   vállalt, s aki  hiába próbálkozott ezen  ismeretek átadásával. Vagy  pedig
   már akkor  tudta, hogy  ezek egy  munkásember számára  abba a  kategóriába
   tartoznak,  amire   nem  lesz   szükség  az   életben.  A   számlázásoknak
   mindenesetre  annyi  jó  oldala  mégis  van,  hogy  jelzik  egy-egy   rész
   elkészültét.
   Az iskolai hitoktatás véget ért.  A nyáron szeretnék egy hittanos  tábort,
   de inkább  csak  jutalomból  a  jobbaknak. A  többieknek  sem  ártana,  de
   szívesebben tartok egy  csendesebbet a  jóknak, mint  egy büntetőtábort  a
   kevésbé jóknak. Mármint nekem lenne büntető.
   Egy korábbi hasonló eset  után most egy  másik hűséges minisztráns  hozott
   zavarba,  amikor  a  megtakarított  pénzét  felajánlotta  az  építkezésre.
   Lelkileg nehezen viselem  az ilyet,  mert mégiscsak  a felnőtteknek  volna
   kötelessége támogatni a munkát és nem a gyerekeknek. De nálunk a felnőttek
   vasidegzetűek,  s  őket  nem  hatja  meg  az  ilyesmi.  Mostantól   minden
   minisztránsomnak   adok   ajándékba   egy   focilabdát,   hogy   a   magam
   lelkiismeretét nyugtassam.
   Köszönöm a  listatagok látogatását  Zalalövőn. Nagy  öröm számomra  minden
   személyes találkozás veletek.
   István atya

   Balaskó  Árpádtól  sikerült  szereznem   egy  festményt,  amit   árverésre
   felajánlok az építkezés támogatására. Címe: A szaknyéri harangláb  virágzó
   körtefákkal.  Méret:  50x60  cm.  Kikiáltási  ár:  25  000.-  Ft.  A   kép
   megtekinthető itt: [1]Szaknyér
   Licitálni úgy  lehet, hogy  az ajánlatokat,  kérem, küldjétek  el nekem  a
   his at katolikus.hu  címemre.  Az   árverezés  szombaton  zárul.   Reggelente
   megírom, hogy  hol tart  a  licit. Azoknak,  akik legalább  egy  ajánlatot
   tettek, napközben is küldök értesítést az állásról.
   Köszönöm a plébánia felújítására küldött támogatásokat, különösen azoknak,
   akiknek elérhetőségük hiányában nem  tudtam személyre szóló levélben  vagy
   e-mailben köszönetet mondani adományukért.

   Felajánlott támogatást  átutalással a  következő számlára  lehet  küldeni:
   Számlatulajdonos:   Zalalövői   Plébánia   Számlaszám:   75500313-10030493
   Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU29  75500313-10030493-00000000
   BIC kód: TAKBHUHB
   Vagy  a  következő  címre  lehet  küldeni  postai  utalvánnyal:  Zalalövői
   Plébánia 8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.

References

   Visible links
   1. http://www.katolikus.hu/szombathely/kepek/szaknyer.jpg