[Evangelium] 2008-06-02

[evangelium at communio.hu]

   2008. június 2. - Hétfő

   Jézus a szenvedését  megelőző napokban példabeszédekben  kezdett szólni  a
   főpapokhoz és a nép elöljáróihoz:  Egy ember szőlőt ültetett.  Bekerítette
   sövénnyel; pincét is ásott,  meg őrtornyot is  épített benne. Aztán  bérbe
   adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
   Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját,  hogy
   beszedje a  szőlő  terméséből neki  járó  részt. Ezek  azonban  nekiestek,
   megverték, és üres  kézzel elkergették.  Ekkor másik  szolgát küldött  oda
   hozzájuk: annak betörték a fejét,  és gyalázatosan elbántak vele.  Küldött
   egy harmadikat  is:  azt  megölték.  Küldött  aztán  még  többet:  közülük
   egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek.  Ezután már csak az  egyetlen
   fia maradt,  akit nagyon  szeretett. Végül  őt küldte  hozzájuk, mert  így
   gondolkodott: "A fiamat csak becsülni fogják." A szőlőmunkások azonban így
   biztatták egymást: "Itt az  örökös. Gyerünk, öljük meg,  és mienk lesz  az
   öröksége!" Nekiestek tehát,  megölték, és kidobták  a szőlőből. Vajon  mit
   tesz majd  erre a  szőlő ura:  Elmegy, elpusztítja  a szőlőmunkásokat,  és
   másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást?
   A kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett.
   Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a mi szemünkben.
   Erre el akarták  fogni Jézust,  de féltek a  néptől. Megértették  ugyanis,
   hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.
   Mk 12,1-12

   Elmélkedés:

   Jézus egy  olyan példabeszédet  mond a  gonosz szőlőmunkásokról,  amelynek
   szereplőit könnyen  beazonosíthatták  a  hallgatók. Érdekes,  hogy  a  nép
   elöljárói magukra  ismernek a  hasonlatban,  de ezzel  még csak  a  beszéd
   felénél tartunk. Hiszen a példázat másik fele őróla szól. Jézus a  legfőbb
   gazdának, Istennek az egyetlen fia.
   A példabeszédet  kétféleképpen  is  értelmezhetjük. A  vezetők  ez  utóbbi
   oldalt nem ismerték fel, azaz nem jöttek rá, hogy Jézus az Atya egyszülött
   Fia. De értelmezhetjük úgy is, hogy  bizony rájöttek erre, s éppen  emiatt
   törtek Jézus életére.  Egyszerűen nem  akarták elhinni,  hogy igaz  lehet,
   amit Jézus magáról állít.
   Vajon én milyen lélekkel fogadom Jézust, aki életem Ura és Isten fia?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Hálát adunk neked, Atyánknak,
   az életért és az ismeretért,
   amelyet nekünk, szolgáidnak
   Krisztus által kinyilatkoztattál;
   dicsőség legyen neked mindörökké!
   Ókeresztény ima


   ________________________________

   Aktuális:
   Papi élményeim a Zala-völgyben (22.)
   A tervezettnél  nyugalmasabbra sikeredett  az elmúlt  hét. Egy  ismeretlen
   betegség váratlanul megtámadt és négy napra ágyba kényszerített. Kénytelen
   voltam szólni a  munkásoknak, hogy  most inkább ne  jöjjenek, mert  minden
   kalapácsütést az agyamban érzek. Csak annyira tudtam összeszedni  magamat,
   hogy  a  napi  szentmisét  elmondjam  csökkentett  módban.  Még  nekem  is
   lassított felvételnek  tűnt. A  hívek akkor  kezdtek el  gyanakodni,  hogy
   valami baj  lehet, amikor  nem mondtam  még egy  rövidke beszédet  sem  az
   evangéliumhoz. Hirtelen azt se tudták, hogy papot hívjanak vagy orvost. Az
   orvos szerint  talán  a védőoltások  utáni  reakció volt  ez  a  szervezet
   részéről vagy valami vírus. Esetleg mindkettő.
   A  hétvégére  sikerült  összeszednem  magam,  s  megtartottuk  a  gyerekek
   elsőáldozását. Ilyenkor persze örül  a pap is, egy  hét múlva pedig  sírni
   volna kedve. Néha  kedvem volna  keményebben beszélni,  de aztán  belátom,
   hogy annak sem volna haszna. Azt  azonban nem hagyhattam szó nélkül,  hogy
   kipakoltak a padokra "Elsőáldozók  szüleinek fenntartott hely"  cédulákat.
   Mondtam nekik, hogy ezek a papírok  a jövő vasárnap is itt lesznek.  Akkor
   is lesznek fenntartott helyek a szülőknek.
   E héten lezárjuk a bibliaóra sorozatot, s reményeim szerint az ősszel majd
   újat indítunk. Az anyagokat hamarosan elérhetővé teszem.
   A plébánia felújítását támogatók közül a következő személyek nyerték meg a
   Berecz András könyveket, illetve Cd-ket: Bedőcs Krisztián, Demeczky  Anna,
   Geiszt  Johanna,  Herdey  István,  Kis  Andrea,  Kristók  János,  Mészéros
   Orsolya, Rendás Péter, Stampf Ildikó és Szopkó Dávidné.
   Köszönöm mindenki támogatását!
   István atya

   Felajánlott támogatást  átutalással a  következő számlára  lehet  küldeni:
   Számlatulajdonos:   Zalalövői   Plébánia   Számlaszám:   75500313-10030493
   Külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU29  75500313-10030493-00000000
   BIC kód: TAKBHUHB
   Vagy  a  következő  címre  lehet  küldeni  postai  utalvánnyal:  Zalalövői
   Plébánia 8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.