[Evangelium] 2008-06-01

[evangelium at communio.hu]

   2008. június 1. - Évközi 9. vasárnap

   Abban az időben Jézus  így szólt tanítványaihoz:  A mennyek országába  nem
   jut be mindenki, aki azt mondja nekem: "Uram, Uram!" Csak az, aki  mennyei
   Atyám akaratát cselekszi. Azon  a napon sokan  mondják majd nekem:  "Uram,
   Uram! Hát nem a te  nevedben prófétáltunk? Nem a  te nevedben űztük ki  az
   ördögöket? Nem a te  nevedben tettünk annyi  csodát?" Én akkor  kijelentem
   majd nekik, hogy nem ismertelek  soha benneteket. Távozzatok színem  elől,
   ti gonosztevők!
   Mert mindaz, aki  hallgatja szavaimat  és szerintük  cselekszik, ahhoz  az
   okos emberhez hasonlít, aki  a házát sziklára  építette. Szakadt a  zápor,
   ömlött az ár,  süvöltött a szél  és nekizúdult  a háznak, de  az nem  dőlt
   össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi
   azokat, ahhoz az ostoba emberhez  hasonlít, aki a házát homokra  építette.
   Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és nekizúdult a háznak; az
   összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
   Mt 7,21-27

   Elmélkedés:

   Bármi törne rá
   Néhány éve  a  hittanos gyerekkel  a  Balaton közelében  tartottunk  nyári
   tábort. Az  egyik nap  természetesen  fürdeni is  elmentünk a  tóra,  amit
   persze nagyon élvezett minden gyerek.  Az egyik kislány, akit  szokásomhoz
   híven ebben a történetben is Eszternek nevezek, egy kicsit beteges volt  a
   táborozás alatt. Kértem, hogy inkább ne fürödjön, nehogy megfázzon  utána.
   A kis  Eszter egyetértett  velem, ezért  aztán fürdés  helyett a  tóparton
   nekiállt egy homokvárat építeni. Egyáltalán nem szomorkodott amiatt,  hogy
   nem lubickolhat a többiekkel a vízben, hanem ügyesen építette a várfalakat
   és tornyokat. Már egészen komoly  homokvárat épített, amikor hirtelen  egy
   nyári  zápor  közeledett.  Mindenki  gyorsan  kijött  a  vízből  és  tetőt
   kerestünk a  fejünk  fölé az  eső  ellen.  Csak néhány  percig  tartott  a
   záporeső, de  éppen  elég  volt ahhoz,  hogy  Eszter  homokvárát  teljesen
   szétmossa. A homokvár tornyai és falai  hamar leomlottak. A kislány a  vár
   gyors pusztulását látván levonta a tanulságot: "Homokból nem érdemes várat
   építeni."

   A mai vasárnap evangéliumában is hasonló esetről beszél Jézus. Itt azonban
   nem  homokvárról  és  gyerekjátékról   van  szó,  hanem  felnőtt   emberek
   építkezéséről. A  történet tanulsága  szerint nem  elég a  jó  építőanyag,
   hanem jó alapot  is kell  választani az  épület számára.  Az ostoba  által
   homokra épített ház nem tudott ellenállni a zápornak és a szélnek, s hamar
   összedőlt, de az okos  sziklára épített háza szilárd  maradt, s kiállta  a
   vihart. Az okos építészek ezt  figyelembe is veszik a házak  tervezésekor,
   de sajnos néha  minden igyekezetük hiábavalónak  bizonyul. Hiába  építenek
   meg szilárd alapra jó anyagból házat egy rendkívüli erejű földrengés  vagy
   egy tomboló szélvihar azt is  tönkreteheti, ahogyan ez az elmúlt  hetekben
   Kínában vagy  Mianmarban  történt.  A  földrengések,  a  hurrikánok  és  a
   tornádók pusztító erejének sokszor még a sziklára épült házak sem  képesek
   ellenállni.

   Mivel mi  nem  tudunk  sem  a  katasztrófavédelmi  szakembereknek  sem  az
   építészeknek  jótanácsot  adni,  ezért   térjünk  vissza  az   evangéliumi
   történethez, annak  is  a lelki  mondanivalójához.  Ugyanis Jézus  sem  az
   építészeknek vagy a tervezőknek akar útmutatást adni, hanem arról  beszél,
   hogy életünknek keressünk  sziklaszilárd alapot.  Egy-egy családi  válság,
   munkahelyi kudarc, egyéni  sikertelenség esetén  sokan mondják:  "Romokban
   hever  az  életem."  "Minden,  amit  megteremtettünk,  semmivé  lett."   A
   házasságra készülő fiatalok  és az ifjú  házasok elméletben látszólag  jól
   tudják, hogy mi szükséges a boldog családi élethez, a gyakorlatban azonban
   sok nehézségbe ütköznek, amelyek váratlanul és felkészületlenül érik őket.
   Hirtelen támadt viharként tör rájuk  a mindennapok gondja, az önálló  élet
   megteremtéséért folytatott küzdelem, az anyagi jólét utáni vágy. Ehhez jön
   még a gyermeknevelésben az öröm mellett a nehézségek megtapasztalása és  a
   szükséges lemondások.  Mindezen  problémák  bármelyike  egyedül  is  képes
   tönkretenni egy családi életet, de még  nagyobb a baj akkor, ha  egyszerre
   többel is szembe kell nézni.

   A felnőttek talán  még emlékeznek  az Apostol  együttes Homokvár,  légvár,
   kártyavár című dalára, amely  az 1970-es évektől volt  nagy sláger. A  dal
   szerint  a  homokvárat  építő   gyermek  később  "színes  reményekkel   és
   szerelemmel" díszített légvárakat épített. Ezek összeomlásából megtanulta,
   hogy csak olyan várat érdemes építeni,  "hogyha bárki törne rá, ne  dőljön
   össze az a vár".

   Mindenki biztos alapra  szeretné építeni  életét. A  keresztény ember  nem
   csak  elméletben  tudja,  hogy  egyedül  Jézus  Krisztus  személye  az   a
   sziklaszilárd alap, amelyre egyéni és családi életet építeni lehet,  hanem
   a mindennapok gyakorlatában  a rendszeres  imádság, a  bibliaolvasás és  a
   szentmisén való részvétel által nap mint nap egyre jobban  belekapaszkodik
   ebbe az alapba.  Csak rajtunk  múlik, hogy  az evangéliumi  példabeszédben
   szereplő ostoba vagy okos ember példáját követjük. Az okos ember  életének
   várára hiába  törnek  a  nehézségek,  hiába tör  rá  bárki  és  bármi,  az
   szilárdan állni fog mindig, mert alapja maga Krisztus.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jézus  Krisztus!  Ha   nem  támadtál  volna   fel,  kihez  mennénk   Isten
   kisugárzását keresni? Ha nem támadtál volna fel, nem lennénk együtt,  hogy
   keressük veled a közösséget, nem  találnánk meg általad a megbocsátást,  a
   kiengesztelődést, a belső újrakezdésből fakadó forrásokat. Ha nem támadtál
   volna fel,  honnan meríthetnénk  energiát, hogy  Téged válasszunk  mindig,
   újra és újra?
   Roger testvér imája