[Evangelium] 2008-04-19

[evangelium at communio.hu]

   2008. április 19. - Szombat

   Az utolsó vacsorán Jézus így  szólt tanítványaihoz: "Ha ismernétek  engem,
   Atyámat is  ismernétek. De  mostantól fogva  ismeritek őt,  és  látjátok."
   Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég  nekünk."
   Jézus így  válaszolt: "Már  olyan régóta  veletek vagyok,  és nem  ismersz
   engem, Fülöp? Aki engem lát, az  látja az Atyát is. Hogyan mondhatod  hát:
   Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem  hiszed talán, hogy én az Atyában  vagyok,
   és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem  magamtól
   mondom, és a tetteket  is Atyám cselekszi, aki  bennem van. Higgyétek  el,
   hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább  a
   tetteimért higgyétek!  Bizony, bizony,  mondom  nektek: Aki  hisz  bennem,
   ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt  még
   nagyobbakat is tehet  azoknál, mert  én az Atyához  megyek. Bármit  kértek
   majd nevemben az Atyától, megteszem  nektek, hogy az Atya megdicsőüljön  a
   Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem."
   Jn 14,7-14

   Elmélkedés:

   Fülöp azt kéri Jézustól, hogy mutassa meg az Atyát. Fülöp kérése, amely  a
   többi apostol szívében is megfogalmazódhatott  és a mi szívünknek is  nagy
   vágya, arra készteti Jézust, hogy beavassa őt és minket a mennyei  Atyával
   való kapcsolatának  titkába.  Megtudjuk,  hogy  az  Úr  milyen  bensőséges
   egységben van a mennyei Atyával. Cselekedeteik, szavaik közösek. Megtudjuk
   továbbá,  hogy  Jézus   azért  lehet   Út  számunkra,  mert   ő  az   Atya
   kinyilatkoztatása. Mivel Jézus személyén  keresztül az Atya egészen  közel
   jött hozzánk, ezért minél jobban közeledünk hozzá, annál közelebb kerülünk
   az Atyához. Ha Őneki engedelmeskedünk, akkor egyúttal a mi mennyei  Atyánk
   engedelmes  gyermekei  is  vagyunk.  Ha  hitünk  és  cselekedeteink  által
   egységben vagyunk Jézussal, akkor az Atyával is közösségbe kerülünk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Uram, te  akartad, hogy  az én  megváltásom a  te lelked  halálküzdelmével
   kezdődjék. Én pedig az általam és  az emberek által elkövetett sok  sértés
   helyrehozásaként ma elkezdem neked szentelni a lelkemet. Formálj  belőlem,
   ó, Uram,  amit akarsz:  minden fönntartás  nélkül rád  bízom magam.  Neked
   szentelem akaratomat:  tedd mindig  azonossá  a tiéddel.  Neked  szentelem
   emlékezetemet, hogy mindig emlékezzék  rád; értelmemet, hogy mindig  veled
   foglalkozzon.


   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves barátaim!
   Mónika imát kér gyermekáldásért.
   Zsófia imát  kér családjáért,  egy házaspárért,  akik második  gyermeküket
   elveszítették, valamint négy, egyedül maradt lányért.
   Hajnalka imát kér önmagáért és  családjáért, hogy mindenben Isten  akarata
   teljesedjen.
   László imát kér elhunyt anyósáért, Gabrielláért.
   Egy szomorú édesanya imát kér lelki betegségben szenvedő fiáért.
   Balázs imát kér 83 éves nagymamájáért, akit hétfőn műtenek.
   Csaba imát  kér  egy  6  éves  kislányért,  akinél  daganatot  találtak  a
   koponyájában.
   Krisztina imát kér kisfiáért, akit kedden operálnak a szemével.
   Köszönöm mindenki imáit!
   István atya