[Evangelium] 2008-04-11

[evangelium at communio.hu]

   2008. április 11. - Péntek

   Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt a
   zsidók között: "Hogyan  adhatja ez testét  eledelül nekünk?" -  kérdezték.
   Jézus így felelt nekik: "Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek  az
   Emberfia testét, és nem isszátok az  ő vérét, nem lesz élet bennetek.  Aki
   eszi az én testemet és  issza az én véremet, annak  örök élete van, és  én
   feltámasztom őt az utolsó napon. Az én testem valóban étel, és az én vérem
   valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak  örök
   élete van, és  én feltámasztom őt  az utolsó napon.  Az én testem  ugyanis
   valóban étel és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet és issza
   az én véremet,  az bennem  marad és  én őbenne.  Amint engem  az élő  Atya
   küldött, és én az Atya által élek,  úgy az is, aki engem eszik,  énáltalam
   él. Ez a mennyből alászállott kenyér.  Nem az, amelyet atyáitok ettek,  és
   meghaltak. Aki  ezt a  kenyeret eszi,  örökké él."  Így tanított  Jézus  a
   kafarnaumi zsinagógában.
   Jn 6,52-59

   Elmélkedés:

   Jézus   eucharisztikus   beszédének    utolsó   részletét   olvastuk    az
   evangéliumban. Ha egy kicsit is  megértjük az Oltáriszentség titkát,  azaz
   azt, hogy Jézus valóságosan jelen van a szent Kenyérben, akkor  megértjük,
   hogy miként van jelen  a feltámadt Krisztus a  világban. Azt ígérte,  hogy
   örökre köztünk marad, s jelenlétének többek között ezt a titokzatos módját
   választotta. Jelen  van  a testvéri  közösségben,  jelen van  a  Szentírás
   szavaiban, jelen van a szentségekben és jelen van az Eucharisztiában, hogy
   érezzük a  belőle  áradó  szeretetet, halljuk  igaz  tanítását,  éljünk  a
   szentségek által közvetített kegyelemmel és legfőképpen: magunkhoz  vegyük
   őt. Így lesz lete a miénk, s így újul meg Őbenne a mi életünk.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jézus értünk  könyörgött,  értünk halt  meg.  Ránk bízta  igéit,  üdvözítő
   igazságait.  Kiválasztott  bennünket  a  világból,  hogy   tanítványaiként
   szolgálhassuk a  világot. Az  oltárról vett  végtelen Ajándék  a miénk  és
   mindenkié, így vegyük.