[Evangelium] 2008-03-05

[evangelium at communio.hu]

   2008. március 5. - Szerda

   Egy alkalommal  Jézus ezt  mondta a  zsidóknak: "Az  én Atyám  szüntelenül
   munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." E szavak hallatára a zsidók  még
   inkább az életére törtek,  mert nemcsak a  szombati nyugalmat szegte  meg,
   hanem Istent Atyjának mondta, és így egyenlővé tette magát Istennel. Jézus
   azonban tovább hirdette: "Bizony, bizony, mondom nektek: a Fiú semmit  sem
   tehet önmagától. Csak  azt teheti, amit  az Atyánál lát.  Amit ugyanis  az
   Atya cselekszik,  azt cselekszi  a Fiú  is.  Az Atya  szereti a  Fiút,  és
   mindent megmutat neki, amit cselekszik. Sőt még nagyobb dolgokat is  mutat
   majd neki, hogy  csodálkozzatok rajta.  Amint ugyanis  az Atya  halottakat
   támaszt föl és kelt életre, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.
   Az Atya nem ítél meg senkit sem, hanem az ítéletet egészen a Fiúra  bízta,
   hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli. Aki a  Fiút
   nem tiszteli, az  nem tiszteli az  Atyát sem, aki  a Fiút küldte.  Bizony,
   bizony, mondom nektek: aki hallgat az  én tanításomra, és hisz abban,  aki
   engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert  már
   átment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek: eljön az óra -
   sőt már itt is van -, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát.
   Meghallják, és  életre  támadnak.  Amint  ugyanis  az  Atyának  élete  van
   önmagában, a  Fiúnak is  megadta, hogy  élete legyen  önmagában. A  Fiúnak
   hatalmat adott arra  is, hogy  ítéletet tartson,  mert ő  az Emberfia.  Ne
   csodálkozzatok ezen! Eljön az óra,  amikor a halottak meghallják az  Isten
   Fiának szavát, és előjönnek  sírjukból. Akik jót cselekedtek,  feltámadnak
   az életre; akik  rosszat tettek, feltámadnak  a kárhozatra. Én  önmagamtól
   semmit sem tehetek. Amint (Atyámtól) hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem
   igazságos, mert nem a  magam akaratát keresem,  hanem annak akaratát,  aki
   küldött engem."
   Jn 5,17-30

   Elmélkedés:

   Jézusnak a mai  evangéliumban olvasott szavai  rávilágítanak, hogy  milyen
   bensőges kapcsolat van a Fiú és  az Atya között. Egyetlen erő, a  szeretet
   határozza  meg  közös  cselekvésüket,  mindazt,  amit  a  mi   üdvösségünk
   érdekében tesznek. A felülmúlhatatlan isteni szeretet nem zárkózik magába,
   hanem  nagylelkűen   megnyílik  az   ember  felé.   E  szeretet   legszebb
   megnyilvánulása   Jézus    keresztáldozata,   amely    az   Atya    iránti
   engedelmességből    fakad.    Készen    állok-e,    hogy    belépjek     e
   szeretetközösségbe? Készen állok-e, hogy engedelmeskedjek Istennek, miként
   Jézus is így tett? Kész vagyok-e a bűnbánatra, amely feltétele annak, hogy
   Istenhez közeledjek? Most van itt az alkalmas idő a számomra.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Megfeszített és föltámadt  Urunk! Taníts meg  minket arra, hogyan  küzdjük
   meg a  mindennapi  élet harcait,  és  így teljesebbé  váljon  életünk.  Te
   türelmesen  és  alázatosan   viseled  az  emberi   élet  terheit,   miként
   kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
   Segíts, hogy  napi  fájdalmainkat és  konfliktusainkat,  mint  növekedésre
   kapott lehetőségeket  fogadjuk, és  így egyre  hasonlóbbá váljunk  Hozzád.
   Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy
   Te támogatsz.