[Evangelium] 2008-01-31

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 31. - Csütörtök, Bosco Szent János

   Egy alkalommal Jézus  így beszélt hallgatóihoz:  "Vajon azért  gyújtanak-e
   lámpát, hogy a  véka alá  vagy az  ágy alá  rejtsék? Nem  azért-e, hogy  a
   lámpatartóra  tegyék?  Semmi  sincs  elrejtve,  hacsak  nem  azért,   hogy
   nyilvánosságra jusson; és semmi sem  történik titokban, hacsak nem  azért,
   hogy napfényre kerüljön. Akinek füle van a hallásra, hallja meg!" Majd így
   folytatta: "Figyeljetek  arra, amit  hallotok! Amilyen  mértékkel  mértek,
   olyan mértékkel mérnek majd  nektek is. Sőt ráadást  is adnak hozzá.  Mert
   akinek van, még kap; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik,  amije
   van."
   Mk 4,21-25

   Elmélkedés:

   A  magvetőről  szóló   példabeszéd  folytatásaként   Jézus  arról   beszél
   hallgatóinak, hogy világítás végett szokás  lámpát gyújtani, s nem  azért,
   hogy a fényt aztán elrejtsék. Itt tehát világossá válik számunkra, hogy az
   Ige hallgatójából az Ige hirdetőjévé válni nem egyszerűen csak  lehetőség,
   hanem kötelesség. Az éltető tanítás ugyanis fényt, világosságot jelent  az
   ember  számára,  melyet  látható   helyre  kell  tenni,  hogy   mindenkire
   ráragyogjon. Az Igében  önmagában életet alakító  erő rejlik, amelyet  nem
   szükséges emberi "bölcsességgel" fokozni. Ahogyan engem, ugyanúgy  másokat
   is formál, éltet Isten szava. Továbbadom-e az örömhírt?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenem segíts, hogy  Bosco Szent  János példájára én  is észrevegyem,  ha
   társaim közül valakinek szüksége van  rám. Tiszteljem, szeressem őket,  és
   törődjem azokkal, akik nálam nehezebben tanulnak. Küldj jó papokat, akik a
   te országodba vezetnek bennünket.