[Evangelium] 2008-01-27

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 27. - Évközi 3. vasárnap

   Amikor Jézus  meghallotta,  hogy (Keresztelő)  Jánost  fogságba  vetették,
   visszatért Galileába. Elhagyta  Názáretet, és  a tengerparti  Kafarnaumban
   telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás
   próféta mondott:
   Zabulon földje és Neftali földje,
   a tenger útja, a Jordán vidéke,
   a pogányok Galileája:
   A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
   és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
   Ettől kezdve Jézus  tanítani kezdett.  Ezt hirdette:  "Térjetek meg,  mert
   elközelgett a mennyek országa!"
   A Galileai-tenger  mentén  járva  meglátott  két  testvért:  Simont,  akit
   Péternek is  neveznek, és  Andrást, a  testvérét. Éppen  hálót vetettek  a
   tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: "Kövessetek engem,  és
   én emberek halászává  teszlek titeket!" Erre  azok otthagyták hálóikat  és
   követték őt.  Amint onnan  továbbment, meglátott  másik két  testvért  is:
   Zebedeus fiát,  Jakabot  és  testvérét, Jánost.  Apjukkal,  Zebedeussal  a
   hálóikat javították  a csónakban.  Őket  is elhívta.  Ők is  otthagyták  a
   csónakot és az apjukat, és követték őt.
   Jézus pedig bejárta egész Galileát.  Tanított a zsinagógákban, hirdette  a
   mennyek  országa  örömhírét,  és   meggyógyított  a  nép  körében   minden
   betegséget és minden gyötrelmet.
   Mt 4,12-23

   Elmélkedés:

   Kövessetek engem!
   Kis városunkban új  bankfiók nyílt a  közelmúltban. A megnyitó  ünnepségre
   mint a település plébánosát, engem is  meghívtak. Jelen voltak még a  bank
   dolgozói  és  vezetői,   a  helyi  vállalkozók   és  az  önkormányzat   is
   képviseltette magát. Mindössze három  rövid beszéd hangzott el,  melyekben
   összesen tizennégy alkalommal  hangzott el, hogy  az "ügyfelek, illetve  a
   lakosság szolgálatára" nyílt meg az új bank. Azt ugyan nem tették  egyszer
   sem hozzá, hogy a  szolgáltatásokért az ügyfeleknek  fizetni kell, de  ezt
   amúgy is tudta  mindenki. Az  ilyen és  hasonló megnyitások  - legyen  szó
   bankról,  boltról,  benzinkútról,  könyvtárról,  határállomásról,   orvosi
   rendelőről vagy bármi más intézményről - azt a célt szolgálják, hogy az új
   létesítmény bemutatkozzon, ismertesse céljait és megkezdje tevékenységét.

   A mai evangéliumban arról  hallottunk, hogy -  bocsánat a profán  világból
   kölcsönvett kifejezésért  -  Jézus  "megnyitja a  boltot",  azaz  megkezdi
   nyilvános működését. Jézus harmincéves, felnőtt férfi, akinek szavára  már
   odafigyelnek az emberek. Eddig Názáretben nevelkedett, most pedig fellép a
   nyilvánosság  előtt.  Mindjárt  az  elején  világossá  teszi   programját,
   tanításának lényegét: "Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek  országa!"
   Úgy tűnik számunkra, hogy mindaz, amit Máté evangélista e szakaszban leír,
   egyetlen nap  alatt történt,  de a  valóságban mindez  hosszabb időt  vett
   igénybe. A  történetbe minden  bele van  sűrítve, amit  Jézus a  következő
   három évben  nap  mint nap  tenni  fog:  tanít, csodás  módon  gyógyít  és
   tanítványokat  gyűjt  maga  köré.  E  tevékenységeiből  kiderül,  hogy  az
   embereket akarja szolgálni.  Tudjuk, hogy a  mennyei Atya küldte  őt el  a
   világba,  tehát  minden  amit  tesz,  szolgálat  az  Atyának,   ugyanakkor
   szolgálatot végez azoknak, akikhez  elküldetett. Jézus megváltásunknak  és
   üdvösségünknek a szolgája lesz. Az embereket szolgálja azzal, hogy tanítja
   őket, a betegeket szolgálja azzal, hogy meggyógyítja őket és a  közösséget
   szolgálja azáltal, hogy olyan tanítványokat gyűjt maga köré, akik távozása
   után folytatják az általa megkezdett munkát.

   A Jézus által megnyitott "boltra" soha nem írják ki, hogy "Végkiárusítás",
   meg azt  sem, hogy  "Megszűnt". Az  általa alapított  közösség, az  Egyház
   ugyanis folytatja az Úr munkáját, az Isten Országának megvalósítását. Ezen
   a ponton nagy felfedezést  tehetünk. Most vesszük  észre, hogy nem  csupán
   azért olvassuk fel a szentmisében  az evangéliumot, hogy a régmúlt  időkre
   emlékezzünk, hanem  azért  is,  hogy cselekvésre  ösztönözzenek  minket  a
   hallottak. Jézus  feladatot  bíz ránk,  küldetést  ad nekünk.  Nekünk,  az
   Egyház tagjainak pontosan azt kell tennünk,  amit Ő egykor tett. A  Mester
   tevékenysége minta tanítványai  számára és mintául  szolgál napjainkban  a
   keresztényeknek, az Egyház egész közösségének.

   Kihez  szól  a   küldetésünk?  Miként  Jézus   egykor  nem  a   hatalommal
   rendelkezőkhöz  és   nem  a   gazdagokhoz   szólt,  hanem   elsősorban   a
   szegényekhez,  a  betegekhez  és  a  megtört  szívüekhez,  ugyanúgy  a  mi
   küldetésünk az,  hogy  a mai  világ  szegényeihez, a  kitaszítottakhoz,  a
   magányosokhoz, a nehéz  körülmények között élő  családokhoz szóljunk és  a
   szeretet jócselekedeteivel segítsük őket. Ma is tanítványok kerestetnek  e
   feladatra. Legyünk Jézus munkatársai a szolgálatban!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Urunk, add, hogy legyünk  egy! Egy az  imádságban, egy az  igazságosságért
   folytatott küzdelmünkben,  egy a  szeretetben, egy  a legkisebbekért  való
   szolgálatban, egy az utánad való vágyakozásban. Urunk, Tebenned  lehessünk
   egy. Ámen.
   (Az ökumenikus imahét 8. napjának imádsága)