[Evangelium] 2008-01-18

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 18. - Péntek, Árpád-házi Szent Margit

   Abban az időben Jézus a  következő példabeszédet mondta tanítványainak:  A
   mennyek országa  olyan, mint  az a  tíz szűz,  akik vették  lámpáikat,  és
   kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak.  A
   balgák fogták  a lámpásukat,  de  olajat nem  vittek magukkal;  az  okosak
   azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s  ők
   mind elálmosodtak  és  elaludtak.  Az éjszaka  közepén  egyszerre  kiáltás
   hangzott: "Íme,  a vőlegény!  Menjetek eléje!"  Erre a  szüzek  mindnyájan
   fölébredtek és  felszították lámpásaikat.  A  balgák kérték  az  okosakat:
   "Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak  ezt
   válaszolták: "Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen.  Inkább
   menjetek el a kereskedőkhöz, és  vegyetek magatoknak!" Míg azok  vásárolni
   mentek, megérkezett a  vőlegény, és  akik készen voltak,  bementek vele  a
   menyegzőre; az ajtó pedig  bezárult. Később megérkezett  a többi szűz  is.
   Így szóltak:  "Uram,  Uram!  Nyiss  ajtót nekünk!"  De  ő  így  válaszolt:
   "Bizony, mondom nektek,  nem ismerlek titeket!"  Virrasszatok tehát,  mert
   nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
   Mt 25,1-13

   Elmélkedés:

   A  tíz  hajadonról  szóló  példabeszéd  arra  figyelmeztet  minket,   hogy
   életünknek az eljövendő Isten felé  kell irányulnia, illetve arra, hogy  a
   földi élet  után eljuthatunk  Isten örök  országába. E  találkozás  várása
   reménnyel tölt el minket. Éppen ez a remény sürget bennünket arra, hogy ne
   tétlenül várakozzunk, hanem az addigi időt felhasználjuk a tanúságtételre.
   Az Istennek szentelt  élet azt  jelenti, hogy  átengedem magamat  Istennek
   azért, hogy itt a földön általam is megvalósíthassa országát. Ezt tette  a
   ma ünnepelt  Szent Margit  is, aki  lemondott a  földi királyságról,  hogy
   Isten országát  építhesse.  Önfelajánlása, életáldozata  Istennek  tetsző,
   különleges értékű ajándék volt. És én  mit teszek földi hazámért, s  Isten
   országáért?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenünk, te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe.  Mindenkinek
   fölajánlod a  lehetőséget,  hogy  jelenléted fényének  tükre  lehessen.  A
   Szentlélek  által  szereteted  szándékát  nem  kőtáblákra,  hanem  szívünk
   mélységeibe vésed. És  lelkünket betöltő békességed  által képessé  teszel
   minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál.