[Evangelium] 2008-01-03

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 3. - Csütörtök

   Abban az  időben,  amikor Keresztelő  János  látta, hogy  Jézus  közeledik
   feléje, így szólt: "Íme, az Isten  Báránya, aki elveszi a világ bűneit!  Ő
   az, akiről azt  mondtam: Utánam  jön egy  férfi, aki  megelőz engem,  mert
   előbb volt,  mint  én. Én  sem  ismertem őt,  de  azért jöttem,  és  azért
   keresztelek vízzel, hogy  megismertessem őt Izraelben."  János azután  így
   folytatta tanúságtételét: "Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll
   rá a Lélek,  és rajta  marad. Én  sem ismertem  őt, de  aki küldött,  hogy
   vízzel kereszteljek, az mondta nekem:  Akire látod, hogy rászáll a  Lélek,
   és rajta marad,  ő az, aki  Lélekkel keresztel. Én  láttam, és  tanúskodom
   arról, hogy ő az Isten Fia!"
   Jn 1,29-34

   Elmélkedés:

   Keresztelő János folytatja  tanúságtételét Jézusról  a mai  evangéliumban.
   Korábban a  vallási  vezetők küldötteinek,  most  pedig a  népnek  beszél.
   Tanúságtételének különös erőt  ad, hogy most  már ő is  látja azt,  akinek
   jöveteléről eddig  is  beszélt.  János  most  találkozik  első  alkalommal
   Jézussal, akinek előfutáraként tevékenykedett. János tanúskodásának alapja
   az, hogy felismeri a jeleket, s a jelek alapján az Isten Fiát.
   Felismerjük-e a jeleket, amelyeket  Isten nekünk ad,  hogy mi is  higgyünk
   Fiában Jézusban? Kész vagyok-e arra, hogy én is tanúságot tegyek Jézusról,
   akinek  tanítványa,  követője  vagyok?  Kész  vagyok-e  elfogadni  tőle  a
   Szentlelket, hogy megújítsa életem?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szeretlek, Istenem, mert te mindenek előtt voltál a világon.
   Szeretnem kell téged, mert saját kezeddel formáltál meg engem.
   Szeretlek téged, Istenem, mert azért alkottál, hogy szeresselek.
   Uram, Istenem, szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem!
   Mily boldogtalan voltam, amíg nem követtelek!
   Mily boldog leszek, ha egészen neked adom magam!
   Add, hogy csak érted éljek, és téged szeresselek!