[Evangelium] 2008-01-02

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 2. - Szerda

   Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek
   hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: "Ki vagy te?" Erre megvallotta,
   nem  tagadta,  hanem  megvallotta:  "Nem  én  vagyok  a  Messiás."   Ezért
   megkérdezték tőle: "Hát akkor? Talán Illés vagy?" "Nem vagyok" -  felelte.
   "A próféta vagy?" Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: "Akkor
   ki vagy?  Mert választ  kell  vinnünk azoknak,  akik küldtek  minket.  Mit
   mondasz magadról?" János ezt felelte:  "A pusztában kiáltó hangja  vagyok:
   Egyengessétek az Úr  útját", amint  Izajás próféta mondta.  A küldöttek  a
   farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték:  "Miért keresztelsz hát, ha  nem
   te vagy a Messiás, sem Illés,  sem pedig a próféta?" János így  válaszolt:
   "Én csak vízzel keresztelek.  De köztetek áll az,  akit nem ismertek,  aki
   utánam jön, s  akinek még  a saruszíját  sem vagyok  méltó megoldani."  Ez
   Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.
   Jn 1,19-28

   Elmélkedés:

   Röviddel Jézus nyilvános fellépése előtt  Keresztelő János a nép előtt  az
   elközelgő Messiásról beszélt és  a bűnbánat keresztségében részesítette  a
   hozzá érkezőket. János  cselekedetei a  várva várt  messiási idők  jeleire
   emlékeztették a  nép vallási  vezetőit, s  emiatt azt  gondolhatták,  hogy
   János lehet a Megváltó. Ő azonban - jól tudván, hogy csak az Úr  előfutára
   - a hamarosan érkező Jézusra irányítja a kérdezők figyelmét. A  farizeusok
   küldöttei valójában nem Jézusról  érdeklődnek, hanem János személyéről,  ő
   azonban nem magáról beszél nekik, hanem Jézusról. Pontosan ezt kell nekünk
   is tennünk, mert ez a tanúságtétel.  Csak az a kérdés, hogy mindig  Jézust
   képviselem-e? Róla beszélek-e vagy magamról? Ő áll-e életem középpontjában
   vagy én?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Istenem, szükségem  van rád,  hogy taníts  napról napra,  minden napnak  a
   követelménye  és   szükséglete   szerint.   Add   meg   nekem,   Uram,   a
   lelkiismeretemnek azt a tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi  és
   fogja fel. Fülem süket,  nem hallom hangodat.  Szemem homályos, nem  látom
   jeleidet. Csak te tudod élessé tenni szememet, megtisztítani és megújítani
   szívemet. Taníts  meg  arra, hogy  ott  üljek lábadnál,  és  hallgassam  a
   szavadat.
   John Henry Newman