[Evangelium] 2008-01-01

[evangelium at communio.hu]

   2008. január 1. - Szűz Mária, Isten Anyja (Újév)

   A pásztorok  sietve  elindultak,  és megtalálták  Máriát,  Józsefet  és  a
   jászolban fekvő  Kisdedet. Miután  látták, elbeszélték  mindazt, amit  már
   korábban  megtudtak  a  Gyermekről.  Aki  csak  hallotta,  csodálkozott  a
   pásztorok elbeszélésén. Mária  pedig szívébe véste  szavaikat, és  gyakran
   elgondolkodott  rajtuk.  A  pásztorok  ezután  hazatértek.  Dicsérték   és
   magasztalták Istent  mindazért, amit  láttak és  hallottak, pontosan  úgy,
   amint (az angyalok) előre  megmondták nekik. Azután  eltelt nyolc nap,  és
   körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet  adták neki, mert így nevezte  őt
   az angyal, mielőtt még anyja méhében megfogant volna.
   Lk 2,16-21

   Elmélkedés:

   Békére vágyva
   Egyházunk hagyománya szerint  az új  esztendő első napján,  január 1-én  a
   Béke Világnapját ünnepeljük minden évben. Az a tény, hogy az új évben első
   kérésünk Istenhez  a  békéért  szól,  azt  jelzi,  hogy  egyrészt  szívünk
   legmélyéből  tör  fel  a  béke  utáni  vágy,  másrészt  az  egész   emberi
   közösségnek, a nemzeteknek, a családoknak és az egyéneknek leginkább  erre
   van szükségük.  Johann Wolfgang  Goethe, a  híres német  költő egykor  azt
   mondta, hogy az emberiség története nem más, mint egy nagy harc a hit és a
   hitetlenség között. Ma talán egy kissé finomítva azt mondhatnánk, hogy  az
   emberiség története a hivő emberek és a hitet elutasítók története.  Ehhez
   hasonlóan  nyugodtan  állíthatjuk  azt  is,  hogy  emberi  történelmünk  a
   békeszeretők és a  békét elutasítók küzdelme.  Ha szeretnénk megtalálni  a
   béke útját, akkor Isten útját kell választanunk.

   Az adventi  időszakban sok  prófétai  jövendölést olvastunk  az  eljövendő
   Messiásról. E jövendölések  egyik fontos  eleme, hogy a  Megváltót a  Béke
   Fejedelmének nevezik (vö.: Iz 9,5), s az általa elhozott békének soha  nem
   lesz  vége  (vö.:  Iz  9,6).  A   zsoltáros  is  arról  énekel,  hogy   "a
   messiáskirály napjaiban az igazság virága nyílik, és teljes lesz a béke  a
   világ végéig  (vö.:  Zsolt  71,7). Keresztelő  János  születésekor  atyja,
   Zakariás prófétai szavakkal azt mondta hálaénekében, hogy az Úr  előfutára
   a béke útjára  vezérli majd  az emberek lépteit  (vö.: Lk  1,79). A  békét
   elhozó messiásról szóló jövendölések Jézusban teljesedtek be. Nyolc nappal
   ezelőtt, karácsonykor azt ünnepeltük, hogy a kisded Jézusban földre szállt
   a béke. Ezt  hirdették az  angyalok, akik  a jóakaratú  emberek számára  a
   békét elhozó betlehemi Gyermek születéséről  énekeltek a szent éjszakán  a
   pásztoroknak és nekünk.

   Mit  tudunk  tenni  a  béke  megvalósulásáért?  -  kérdezzük  ma,  a  Béke
   Világnapján. Tehetünk-e valamit a külső békéért és belső békénkért? Azért,
   hogy a  világban béke  legyen  a nemzetek  között  és megszűnjön  a  népek
   közötti háborúskodás, legfőképpen azt tudjuk tenni, hogy imádkozunk  ezért
   a békéért, s  fohászkodunk azért,  hogy Isten adja  meg az  igazi békét  a
   világnak. Lelkünk belső békéjét pedig akkor leljük meg, ha szívünk Istenre
   talál. Ahogyan  karácsony éjjelén  a  megszületett Jézust  megtalálva  azt
   éreztük, hogy  békesség  járja  át  lelkünket,  ugyanúgy  Őt  keressük  az
   esztendő és életünk minden napján,  hogy nyugtalan szívünk Őbenne  találja
   meg nyugalmát és békéjét.

   XVI. Benedek pápa idén is  üzenetet küldött a Béke Világnapjára,  amelyben
   többek között arról ír,  hogy ha a családban  nincs béke, akkor a  világon
   sincs béke. A pápai levél számunkra talán legfontosabb része a  következő:
   "Aki - még ha tudtán kívül  is - támadja a család intézményét,  törékennyé
   teszi a békét az egész nemzeti és nemzetközi közösségben, mert meggyengíti
   a  béke  legfőbb  "ügynökségét".  Ezen  különösen  érdemes  elgondolkodni:
   mindaz, ami gyengíti a férfi és a nő házasságán alapuló családot, közvetve
   vagy  közvetlenül  gátolja   azt  a  készséget   is,  hogy   felelősséggel
   befogadjanak egy  új életet,  és elsőszámú  felelősei legyenek  gyermekeik
   nevelésének. Mindez objektív  akadályt jelent  a béke  útján. A  családnak
   otthonra, munkára  van  szüksége,  szükség van  a  szülők  otthon  végzett
   tevékenységének megfelelő elismerésére, a  gyerekeknek pedig iskolára  van
   szüksége, és mindenkinek egészségügyi alapellátásban kell részesülnie.  Ha
   a társadalom és a politika nem kötelezi el magát, hogy segítse a  családot
   ezeken  a   területeken,  akkor   megfosztja   magát  attól   a   lényeges
   erőforrástól, amely a békét szolgálja." (XVI. Benedek pápa üzenete a  Béke
   világnapjára 5. - 2008. január 1.) Emlékeztetek rá, hogy mindez egybecseng
   azzal,  amiről  Szent  Család  vasárnapján  beszéltem  a  magyar  családok
   helyzetéről és kilátásairól.

   Mindemellett még egészen röviden egy dologról kell beszélnem, ami előttünk
   áll. A Magyar Katolikus Egyház  a protestáns egyházi közösségekkel  együtt
   2008-ban a  Biblia  évét tartja.  Reményeim  szerint az  idei  esztendőben
   plébániánk családjai  és  hívői  naponta  kezükbe  veszik  és  olvassák  a
   Szentírást. Szent Jeromos egykor  azt mondta, hogy  "aki a Szentírást  nem
   ismeri, az Krisztust nem  ismeri". A biblia évében  az lesz a célunk,  ami
   egész keresztény  életünknek is  célja:  közelebb kerülni  Krisztushoz.  A
   szentírás szavai, az evangélium üzenete által közelebb szeretnénk  kerülni
   Krisztushoz. Legyen a most  kezdődő Biblia éve  a lelki megújulás  forrása
   mindannyiunk számára!
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Fiadat dicsérve  ó, Istenanya,  mindnyájan téged  ünneplünk, élő  templom!
   Méhedben lakott az Úr; az, aki kezében tartja a világegyetemet, szentté és
   dicsőségben gazdaggá  tett téged.  Ő tanított  mindenkit erre  az  énekre:
   Üdvözlégy, Isten és  az Ige lakóhelye;  üdvözlégy minden szentnél  nagyobb
   szent; üdvözlégy, üdvözlégy  a Szentlélek  aranyával díszített  frigyláda;
   üdvözlégy, élet kimeríthetetlen kincstára.
   Ó, Anyánk,  minden  dicséretre  méltó,  a  minden  szentnél  szentebb  Ige
   szülője,   fogadd   el   most   könyörgésünket:   szabadíts   meg   minden
   szerencsétlenségtől, váltsd  meg a  jövendő büntetéstől  mindazokat,  akik
   együtt kiáltják: Alleluja!