[Evangelium] 2007-12-20

[evangelium at communio.hu]

   2007. december 20. - Csütörtök

   Hat hónappal Keresztelő János születésének hírüladása után Isten  elküldte
   Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese  volt
   egy férfinak, a Dávid házából való  Józsefnek. A szűz neve Mária volt.  Az
   angyal belépett hozzá, és így szólt: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr
   veled van! Áldottabb  vagy te  minden asszonynál!"  Ennek hallatára  Mária
   zavarba jött és gondolkodóba  esett, hogy miféle  köszöntés ez. Az  angyal
   azonban folytatta: "Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert
   íme, gyermeket  fogansz  méhedben és  fiút  szülsz, s  Jézusnak  fogod  őt
   nevezni! Nagy lesz ő:  a Magasságbeli Fiának  fogják hívni. Uralkodni  fog
   Jákob házán  mindörökké, és  uralmának soha  nem lesz  vége!" Mária  ekkor
   megkérdezte az angyalt:  "Hogyan történhet  meg ez, amikor  én férfit  nem
   ismerek?" Az angyal ezt válaszolta neki: "A Szentlélek száll le rád, és  a
   Magasságbeli ereje borít  be árnyékával.  Ezért szent lesz  az, aki  tőled
   születik: Isten  Fiának  fogják  őt  hívni.  Lásd,  rokonod,  Erzsébet  is
   gyermeket fogant  öregségében,  sőt,  már  a  hatodik  hónapban  van,  bár
   magtalannak tartják az emberek, Istennél semmi sem lehetetlen." Erre Mária
   így szólt: "Íme, az Úr  szolgálóleánya: történjék velem szavaid  szerint!"
   Ezután az angyal eltávozott.
   Lk 1,26-38

   Elmélkedés:

   Az Isten útjairól letérő ember sok esetben nem ismeri be, hogy ő hibázott.
   Saját eltévelyedéséért  és  bűnös  életéért Istenre  szeretné  hárítani  a
   felelősséget, azt állítván, hogy  Isten hagyta el  őt. Valójában ez  éppen
   fordítva van, az emberi távolodik el hűtlen módon Isten szeretetétől. Erre
   is rámutat Izajás  próféta szava,  aki az  eljövendő Messiást  Emmánuelnek
   nevezi, ami azt jelenti, hogy Velünk  az Isten. Isten tehát nem hagyja  el
   az  embert,  hanem  szüntelenül  biztosítja  jelenlétéről  és   gondoskodó
   szeretetéről. E jelenlét Jézusban teljesedik  be, aki emberré lesz.  Jézus
   megtestesülésével Isten örökre  elkötelezi magát az  emberiség mellett,  s
   biztosítékot ad, hogy mindig velünk marad.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó Dávid kulcsa, nyitni kész,
   ha ajtót nyitsz, nem zárja kéz,
   halál árnyéka vesz körül,
   mirajtunk immár könyörülj!
   Eljő, eljő Emmánuel,
   Hogy üdvözüljön Izrael!