[Evangelium] 2007-12-03

[evangelium at communio.hu]

   2007. december 3. - Hétfő

   Abban az  időben, amikor  Jézus bement  Kafarnaumba, egy  pogány  százados
   járult eléje,  és  így szólt:  "Uram,  szolgám bénán  fekszik  otthon,  és
   szörnyen kínlódik." Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom." A százados
   ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem  csak
   egy szóval mondd,  és meggyógyul  az én szolgám.  Jómagam, bár  alárendelt
   ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: "Menj!" -
   elmegy; a másiknak: "Jöjj ide!" -  akkor hozzám jön; és szolgámnak:  "Tedd
   ezt!" - és megteszi."
   Amikor Jézus  ezt  hallotta,  elcsodálkozott,  és  így  szólt  kísérőihez:
   "Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért
   azt mondom  nektek:  Sokan jönnek  majd  napkeletről és  napnyugatról,  és
   asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában."
   Mt 8,5-11

   Elmélkedés:

   Az ószövetségi választott nép  sokszor letért Isten parancsainak  útjáról,
   eltávolodott  az  üdvösség  ösvényétől.  Hűtlenné  vált  és  megszegte   a
   szövetséget, amely életének  alapja volt. A  könyörtelen büntetés  helyett
   Isten újra és újra vissza akarja vezetni népét az üdvösség biztos  útjára.
   Azt szeretné, hogy  az emberek megtérjenek  és elhagyják bűneiket.  Mindez
   Isten szeretetének és üdvözítő szándékának a jele és bizonyítéka. E felénk
   áradó irgalmas szeretet  a Megváltó érkezésében  teljesedik be, aki  képes
   lesz arra,  hogy a  bűn  útjáról visszatérítse  az embereket  Istenhez.  A
   megváltó Jézus érkezésére készülünk az adventi időben, aki a mi  számunkra
   is elhozza a bűntől való szabadulást.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Jöjj, Uram, világosítsd meg vakságunkat,
   jöjj segítségére a gyarló, gyönge embernek!
   Jöjj el, isteni dicsőség fénye!
   Jöjj el, isteni erő és bölcsesség:
   tedd fényessé éjszakánkat,oltalmazz a veszélyben,
   tedd látóvá vakságunkat, erősítsd bátorságunkat,
   vezess kezeddel fogva minket, hogy hűségesen,
   szent akaratod szerint járjunk
   földi zarándokutunkon,
   míg végül fölveszel az örök hazába,
   amelyet te alapítottál és magad építettél föl!