[Evangelium] 2007-10-24

[evangelium at communio.hu]

   2007. október 24. - Szerda

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Gondoljátok meg: Ha tudná
   a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni  házába.
   Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem
   is gondoljátok."
   Péter megkérdezte: "Uram,  csak nekünk  mondod ezt  a példabeszédet,  vagy
   mindenkinek?" Az  Úr így  válaszolt: "Ki  a  hű és  okos sáfár,  akit  ura
   szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
   Boldog az  a  szolga, akit  hazatérő  ura ebben  a  tevékenységben  talál.
   Bizony, mondom nektek, hogy  minden vagyonát rábízza. De  ha a szolga  azt
   mondja magában:  "Uram bizonyára  késni  fog", és  elkezdi verni  a  többi
   szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a
   szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor
   nem  gondolja,  bizony  kegyetlenül  megbünteti,  és  a  hűtlenek  sorsára
   juttatja. Az a szolga,  aki ismeri ura akaratát,  de nem áll készen,  hogy
   akarata szerint járjon el, sok verést  kap. Aki azonban nem ismeri, s  így
   tesz olyat,  amiért büntetést  érdemel, csak  kevés verést  kap. Mert  aki
   sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól  többet
   kérnek számon."
   Lk 12,39-48

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszédeinek helyes értelmezéséhez  nagy segítséget nyújt  annak
   ismerete, hogy éppen  kiknek mondta  az adott  hasonlatot. Amikor  azonban
   arra a kérdésre válaszolunk, hogy  kiknek szólnak a példázatok, ne  csupán
   Jézus  kortársaira  gondoljunk,  hanem   saját  magunkra  is.  Hiszen   az
   evangélium igazsága nem csak az egykori tanítványoknak jelentette az  örök
   élet igéit, hanem nekünk is. Miként Jézus hallgatósága felismerhette magát
   egy-egy  beszédben,  ugyanígy  mi  is  a  szereplők  helyébe  képzelhetjük
   magunkat. Az evangéliumi példabeszédek tehát  rólunk és nekünk szólnak.  A
   mi életállapotunkat írják le és a mi szívünkhöz szólnak.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó, édes  Jézusom! A  világosság Atyja,  akitől minden  jó tett  és  minden
   tökéletes adomány származik,  tekints reánk  irgalmasan, akik  megvalljuk,
   hogy igazán tudjuk: nélküled semmit sem tehetünk.