[Evangelium] 2007-08-30

[evangelium at communio.hu]

   2007. augusztus 30. - Csütörtök

   Amikor  Jézus  a   világ  végéről  beszélt,   így  szólt   tanítványaihoz:
   Virrasszatok, mert nem tudhatjátok,  mely napon jön el  a ti Uratok!  Mert
   nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj,
   fenn virrasztana, és nem hagyná,  hogy betörjenek a házba. Legyetek  tehát
   ti is készen,  mert az  Emberfia abban  az órában  jön el,  amikor nem  is
   gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe
   fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet  adjon nekik? Boldog az a  szolga,
   akit hazatérő ura ebben a  munkában talál. Bizony, mondom nektek:  rábízza
   egész vagyonát. Ha  azonban az  a szolga  gonosz, és  azt mondja  magában:
   "Késik a gazdám!", aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt  eszik-iszik
   a részegeskedőkkel; s megjön  ennek a szolgának ura  azon a napon,  amikor
   nem várja, és  abban az  órában, amikor nem  is sejti,  - ura  kegyetlenül
   megbünteti,  és  a  képmutatók  sorsára  juttatja.  Ott  aztán  sírás   és
   fogcsikorgatás lesz.
   Mt 24,42-51

   Elmélkedés:

   Az Úr érkezésére  várakozó hűséges, illetve  gonosz szolgák szerepelnek  a
   mai evangéliumban. Az érkezés biztos, de az időpont ismeretlen. Legalábbis
   az ember számára ismeretlen,  hiszen csak Isten  tudja azt. Az  emberekben
   különböző hatást válthat ki az a tény, hogy nem tudják az érkezés  idejét.
   A várakozás ideje alatt egyesek könnyelműen és felelőtlenül azt gondolják,
   hogy  még  van  idejük  vagy  talán  nem  is  fog  megérkezni  az  Úr.   E
   könnyelműségnek  azonban  nagy  ára   van:  jutalom  helyett   büntetésben
   részesülnek.
   Jézus jövetelének várása értelmet ad életemnek, hiszen a mindennapi gondok
   közepette a  vele  való találkozás  reménye  él a  szívemben.  E  jövőbeli
   esemény hatással van jelen életemre.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Irgalmas Isten, ki minket
   egy örök életnek reménységére hívtál,
   hogy amint te egy vagy,
   és egy a tetőled rendelt keresztség,
   úgy mindnyájan egy hitben,
   egy szívvel szolgáljunk neked:
   adj szívünkbe Szent Lelket,
   hogy mindnyájan egyet értsünk,
   egyet valljunk és a te akaratodban való
   egységet szorgalmatosan megtartsuk.
   Add, hogy mindnyájan egy akolban legyünk
   az egy pásztornak gondviselése alatt,
   és téged minden visszavonás, gyűlölség
   és egymás rágalmazása nélkül dicsérjünk.
   Pázmány Péter