[Evangelium] 2007-08-21

[evangelium at communio.hu]

   2007. augusztus 21. - Kedd

   A gazdag  ifjú  távozása után  Jézus  így szólt  tanítványaihoz:  "Bizony,
   mondom nektek: A gazdag  nehezen jut be a  mennyek országába. Újra  mondom
   nektek: Könnyebb a tevének átmenni a  tű fokán, mint a gazdagnak  bejutnia
   Isten országába." Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek, és  azt
   kérdezték: "Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk tekintett, és így szólt:
   "Embereknek ez  lehetetlen, de  Istennek minden  lehetséges." Ekkor  Péter
   megkérdezte: "Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi  lesz
   a jutalmunk?"  Jézus  így  válaszolt: "Bizony,  mondom  nektek:  ti,  akik
   követtetek engem:  a világ  megújulásakor, amikor  az Emberfia  dicsőséges
   trónjára ül, együtt  ültök majd  vele tizenkét  trónon, hogy  ítélkezzetek
   Izrael tizenkét törzse  felett. Sőt mindaz,  aki elhagyja értem  otthonát,
   testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét,  százannyit
   kap, és elnyeri majd az örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, és
   az utolsókból elsők."
   Mt 19,23-30

   Elmélkedés:

   A gazdag ifjú távozása után  Jézus figyelmezteti tanítványait a  gazdagság
   veszélyére. Természetesen  nem önmagában  a gazdagsággal  van gond,  hanem
   azzal, ha valaki a vagyonához jobban ragaszkodik, mint Jézus követéséhez.
   Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy a vagyon megszerzése  sokszor
   nem becsületes munkával  történik. Ha valaki  mások megkárosításával  vagy
   más, nem tisztességes módon tesz  szert mérhetetlen vagyonára, bűnt  követ
   el, amely sérti az igazságosságot, eltávolít Istentől és az emberektől.  A
   földi kincseket gyűjtő ember  könnyen azt hiszi,  hogy pénzért és  pénzzel
   minden megszerezhető. Lehet, hogy sok mindent elér pénze segítségével,  de
   az üdvösséget könnyen elveszítheti.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Szeretlek, Istenem, mert te mindenek előtt voltál a világon.
   Szeretnem kell téged, mert saját kezeddel formáltál meg engem.
   Szeretlek téged, Istenem, mert azért alkottál, hogy szeresselek.
   Uram, Istenem, szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem!
   Mily boldogtalan voltam, amíg nem követtelek!
   Mily boldog leszek, ha egészen neked adom magam!
   Add, hogy csak érted éljek, és téged szeresselek!