[Evangelium] 2007-08-16

[evangelium at communio.hu]

   2007. augusztus 16. - Csütörtök

   Abban az  időben:  Péter  odament  Jézushoz,  és  megkérdezte:  "Uram,  ha
   vétkezik  ellenem  testvérem,  hányszor  kell  megbocsátanom  neki?  Talán
   hétszer?" Jézus így  felelt: "Nem mondom,  hogy hétszer, hanem  hetvenszer
   hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni
   szolgáival.  Amikor  elkezdte,   odahozták  egyik   adósát,  aki   tízezer
   talentummal  tartozott.   Mivel  nem   volt  miből   megfizetnie,  az   úr
   megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és  mindenét,
   amije csak van, és így törlessze  adósságát. De a szolga leborult  előtte,
   és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek. Az úr  szíve
   megesett a  szolgán:  szabadon bocsátotta  őt,  sőt még  az  adósságát  is
   elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki  neki
   száz dénárral tartozott.  Elkapta és  fojtogatni kezdte:  Add meg,  amivel
   tartozol! Szolgatársa térdre  hullott előtte, és  kérlelte: Légy  türelmes
   irántam, mindent megfizetek! De  ő nem engedett,  hanem ment, és  börtönbe
   vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
   Amikor szolgatársai látták a  történteket, nagyon elszomorodtak.  Elmentek
   és elbeszélték  uruknak. Akkor  az úr  magához hívatta  őt, és  így  szólt
   hozzá:  Te,  gonosz  szolga!  Amikor  kérleltél,  én  minden  tartozásodat
   elengedtem   neked.   Nem   kellett   volna   neked   is    megkönyörülnöd
   szolgatársadon, mint  ahogy  én  megkönyörültem  rajtad?  És  az  úr  nagy
   haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
   Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem  bocsát
   mindegyiktek a  testvérének."  Amikor  Jézus ezt  a  tanítását  befejezte,
   elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a Jordánon túlra.
   Mt 18,21 - 19,1

   Elmélkedés:

   Péter  apostolnak  a  megbocsátással   kapcsolatos  kérdésére  Jézus   egy
   példabeszédet mond  a  könyörtelen,  szívtelen szolgáról  és  a  tartozást
   elengedő királyról.  A példázat  egyértelművé teszi  számunkra, hogy  csak
   akkor számíthatunk Isten  megbocsátó irgalmára, ha  mi is képesek  vagyunk
   embertársainknak megbocsátani. Amikor irgalmasságot gyakorlunk az ellenünk
   vétkezőkkel  szemben  és  megbocsátunk  nekik,  az  Isteni   Irgalmasságot
   utánozzuk. Láthatjuk azt is,  hogy az isteni irgalom  nem végtelen, s  nem
   terjed ki azokra, akik nem akarnak megbocsátani.
   A könyörtelen  elszámoltatás, a  szívtelen  számonkérés és  a  bosszúállás
   helyett Jézus új utat ajánl követőinek: a kiengesztelődés, a békesség és a
   megbocsátás útját. Ez az út vezet csak az Irgalom Istenének országába.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Fogadd szívesen, Uram, Istenem,  fölajánlásomat és végtelen  dicséretedre,
   fogyhatatlan magasztalásodra irányuló  vágyódásomat, hiszen ezek  kijárnak
   neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy.
   Ezzel fordulok  hozzád és  szeretnék hozzád  fordulni minden  nap,  minden
   időben, és arra  kérek minden  mennyei lelket, minden  benned hívőt,  hogy
   velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
   Kempis Tamás


   ________________________________

   Aktuális:
   Kedves  listatagok!  Többek  kérésére   egy  kis  rövid   helyzetjelentés:
   augusztus 1-jétől Zalalövőre kerültem plébánosnak. E Zalaegerszegtől 20 km
   távolságra fekvő városban  négy templom tartozik  a plébániához,  valamint
   még 6 falu a környéken.  Itt végzem mostantól a lelkipásztori  feladatokat
   és innen küldöm a továbbiakban az e-vangéliumot.
   A hitélet tekintetében van lehetőség gyümölcsöző munkát végezni, amelyet a
   hívek már  most örömmel  fogadnak. Van  egy kispapunk,  aki  szeptemberben
   kezdi a szemináriumot.
   A plébánián már van internet.  Egyébként egy szinte teljesen üres  épület,
   mivel a  korábbi plébános  a  tulajdonát, a  szőnyegtől a  csillárokig,  s
   mindent ami a  kettő között volt  magával vitt. A  pénztárban 7981  forint
   van.  Most  próbálom  jószándékú   emberek  segítségével  megteremteni   a
   lakhatási  feltételeket,  azaz  beszerezni  mindazt,  ami  egy  plébániára
   szükséges: ágyat,  ruhásszekrényeket, könyvespolcokat,  a konyhába  és  az
   irodába pedig bútorzatot, felszereléseket és gépeket.
   Kérem  és   előre   is   köszönöm  mindenki   imáit,   amelyet   plébániai
   közösségünkért elmond.  Aki  tudna  és  szeretne  támogatást  adni,  kérem
   keressen meg a his at katolikus.hu e-mail címemen.
   Ha valaki  erre  jár, ne  kerülje  el a  plébániánkat!  Várlak  benneteket
   bármikor.
   Szeretettel: István atya