[Evangelium] 2007-08-02

[evangelium at communio.hu]

   2007. augusztus 2. - Csütörtök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "A mennyek országa  olyan,
   mint amikor a  hálót a  tengerbe vetik  és az  mindenféle halat  összefog.
   Mihelyt megtelik,  a  partra vonják,  és  nekiülve kiválogatják:  a  javát
   edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják.  Így lesz a világ végén  is.
   Kivonulnak az angyalok,  a gonoszokat elválasztják  az igazaktól és  tüzes
   kemencébe vetik,  ott sírás  lesz és  fogcsikorgatás. Értitek-e  mindezt?"
   "Igen!" - felelték.  Erre így  folytatta: "Minden írástudó,  aki jártas  a
   mennyek  országáról  szóló  tanításban,  olyan,  mint  a  családapa,   aki
   kincseiből régit és újat vesz elő." Amikor Jézus befejezte példabeszédeit,
   más helyre ment onnét.
   Mt 13,47-53

   Elmélkedés:

   Az  Isten  Országáról   szóló  beszédsorozat   befejezéseként  Jézus   egy
   halászhálóhoz  hasonlítja   az  Országot,   amely  különbségtétel   nélkül
   mindenféle halat összefog. E példázat újabb oldalát mutatja meg a  mennyek
   országának, tudniillik  azt,  hogy  az országba  mindenki  meghívást  kap.
   Tévedés volna ugyanis az Isten  Országát csupán a látható Egyház  tagjaira
   leszűkíteni,  hiszen   az  isteni   működés   annak  keretein   kívül   is
   megtapasztalható. Az Isten  Országa a  személyekre, a  közösségekre és  az
   egész világra vonatkozik.
   Az Isten országának folyamatos megvalósulása  azt jelenti, hogy az  isteni
   törekvés, üdvözítő szándék állandóan átformálja, megújítja az embereket és
   a világot. Ez a törekvés felismerhető, megtapasztalható, s ugyanakkor arra
   ösztönöz, hogy együttműködjünk vele.
   De vajon engem is átformál, engem is megújít ez az isteni erő? Növekszik-e
   bennem Isten Országa? És kész  vagyok-e együttműködni e törekvéssel,  hogy
   Isten Országa növekedjék általam?
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Ó, Uram,  te vagy  a reményem!  Benned bízik  a lelkem!  Nem kell  félnem,
   hiszen te,  Istenem, nemcsak  velem  vagy, hanem  bennem  is vagy,  és  én
   tebenned!