[Evangelium] 2007-07-26

[evangelium at communio.hu]

   2007. július 26. - Csütörtök, Szent Joakim és Szent Anna, a Boldogságos
   Szűz Mária szülei

   A tanítványok  egyszer odamentek  Jézushoz, és  megkérdezték tőle:  "Miért
   szólsz a néphez  példabeszédekben?" Ő így  válaszolt: "Nektek  megadatott,
   hogy megismerjétek a mennyek  országa titkait, nekik  ez nem adatott  meg.
   Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; de akinek nincs, attól
   még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk  példabeszédekben,
   hogy nézzenek,  de  ne lássanak,  hallgassanak,  de ne  halljanak,  és  ne
   értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése:
   Hallván hallotok, és mégsem értetek,
   nézvén néztek, de mégsem láttok;
   megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
   Fülükkel restül hallanak,
   szemüket behunyják,
   hogy a szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak,
   és a szívükkel ne értsenek,
   s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
   De boldog a  ti szemetek,  mert lát,  és boldog  a ti  fületek mert  hall!
   Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok -
   és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, - és nem hallotta."
   Mt 13,10-17

   Elmélkedés:

   Tanító útja során Jézus nagyon  sokat tanította az embereket.  Tanításának
   egyik jellegzetessége az volt,  hogy példázatokkal, hasonlatokkal  közölte
   mondanivalóját. E példabeszédeket egyesek megértették, mások talán nem.  A
   mai evangéliumban a  tanítványai megkérdezik, hogy  miért tanítja a  népet
   példabeszédekben. Jézus  válasza  maga is  egy  kicsit  példabeszéd-szerű,
   hiszen nem biztos, hogy mindenki megértette.
   A példabeszédek a hétköznapi  életből merítik témájukat. Olyan  hasonlatok
   voltak  ezek,  amelyeket  az  egyszerű  emberek  is  könnyen  megértették.
   Legalábbis azok,  akik  megnyitották szívüket  a  tanítás előtt  és  annak
   mondanivalóját magukra  vonatkoztatták. Akik  viszont elzárkóztak,  vagyis
   behunyták szemüket vagy befogták fülüket, azok nem értették meg.
   A megértés tehát nem a tartalomtól függ, hanem a hallgató készségén múlik.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg  bennünket arra; hogy helyesen  kérjük
   tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
   minden viharvert  lélek csendes  kikötője! Mutasd  meg az  irányt,  amerre
   mennünk kell!  Újítsd  meg  bennünk az  engedelmesség  lelkületét!  Lelked
   zabolázza meg féktelen érzékeinket! Vezess el és adj erőt ahhoz, ami  igaz
   javunk: hogy megtartsuk törvényeidet, és minden tevékenységünkben  folyton
   örvendjünk a te csodálatos és felüdítő jelenlétednek!