[Evangelium] 2007-06-21

[evangelium at communio.hu]

   2007. június 21. - Csütörtök

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: "Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire van  szükségetek, még mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd meg vétkeinket,
   miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
   és ne vígy minket kísértésbe,
   de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   A helyes alamizsna és a  böjt gyakorlásáról szóló részek között  található
   Máté evangéliumának  mai  részlete,  amelyben az  imáról  tanít  Jézus.  E
   résznél még  inkább nyilvánvaló  számunkra,  hogy itt  is egy  Isten  felé
   megnyilvánuló  vallási  cselekedetről  van  szó.  Az  ima  Istennel   való
   személyes közösségünk alapja és hitünk táplálója.
   A munka  aktivitásába menekülő  ember az  imában is  inkább az  aktivitást
   szereti: állandóan a magáét  mondja, és szüntelenül kéréseivel  ostromolja
   Istent. Tanuljuk meg az odafigyelő, a várakozó, az elfogadó és a  türelmes
   imát! Engedjük, hogy Isten megszólaljon. Haszontalan dolgokra  elfecsérelt
   időnkből szenteljünk többet az imára, a személyes beszélgetésre Istennel.
   (Horváth István Sándor)



   Imádság:

   Hálát adok, Uram, teljes szívemből,
   összes csodádat elbeszélem.
   Ujjongok és örvendezem benned,
   nevedről szól énekem, fölséges Isten!
   Mert ellenségeim meghátrálnak,
   elbuknak, és semmivé lesznek színed előtt.
   Magadévá tetted igazságos ügyemet,
   trónodra ültél, mint igaz bíró.
   Megfenyítetted a népeket,
   és a gonoszt megsemmisítetted,
   még a nevüket is eltörölted mindörökre.
   Az ellenség megsemmisült,
   városait lerontottad,
   örökre pusztasággá lettek,
   még emlékük is elenyészett velük együtt.
   9. zsoltár /1.